 |
 |
I. Tard forrásai, a kutatás jellemző sajátosságai
Tard az ország azon falvai közé tartozik, melynek gazdasági- társadalmi viszonyaival a XX. század utolsó kétharmadában számos mélyreható cikk, tanulmány és könyv foglalkozott. Az érdeklődést Szabó Zoltán 1936-ban kiadott, A tardi helyzet című könyve alapozta meg, ami még ugyanabban az évben második kiadásban is megjelent. A fiatal író könyve hatalmas vihart kavart, újra és újra a falu vizsgálatára serkentette a szociológusokat, írókat, újságírókat, néprajzkutatókat stb. A település a matyó néprajzi hagyományai miatt Szabó Zoltán könyve előtt is az érdeklődés középpontjában állt, ami a mű megjelenése után csak fokozódott. A néprajzkutatók gyűjtőmunkájuk során kiapadhatatlan forrásként nyúltak újra és újra Tardhoz. E rövid kis fejezetben nincs módunk, és nem is szándékunk felsorolni azt a könyvtárnyi irodalmat, ami Tarddal, a tardi helyzettel foglalkozott. Munkánk során az ezek közül felhasználtak az irodalomjegyzékben olvashatók. Itt csupán néhány fontosabb könyvre, tanulmányra térünk ki.A közvélemény által kevéssé ismert, hogy a kiváló író, Örkény István 1947ben Szabó Zoltán módszerét követve, kérdés-feleletszerű dolgozatírással ismét elvégzett egy vizsgálatot Tardról.[1] Számos újságíró folyamatos rendszerességgel írt hosszabb tanulmányt a községről.[2] Az 1950-es évek végén H. Szabó Béla, Kovács Mihály és Egri Béláné kutatta a település akkori helyzetét.[3] Mészáros Istvánnak, a KSH könyvtár munkatársának 1963-ban közzétett tanulmánya hivatalos statisztikai adatokkal, közvetlenül a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtti, 19601961. évi viszonyokat veti össze a negyedszázaddal korábbival.[4] Simó Tibor több mint 200 oldalas, 1983-ban megjelent szociológiai monográfiája az 1970-es években mutatja be Tard társadalmát. Simó kötete külön a vizsgálat céljaira készült a falu szinte teljes felnőtt lakosságára kiterjedő egyéni kérdőíves interjúfelvételek, magnóra vett beszélgetések gazdag anyagát tárja elénk. Viszonylag kevés statisztikai adatot használ fel, a témához kapcsolódó irodalomból is csak Szabó Zoltán könyvére, és annak korabeli visszhangjára hivatkozik.[5] Az 1970-es évek végén Simó Tiboron kívül Berényi István és Kiss Gyula nevét említjük meg a települést járó kutatók közül.[6] 1988-ban jelent meg Váci Tamás könyve A targyi helyzet címmel.[7]
A fentebb és az eddig fel nem sorolt tanulmányok kutatói, írói Tardon azt is elérték", hogy a kérdezgető ember" gyanússá vált. A lakosok már Szabó Zoltán könyvének megjelenésének sem örültek. Miért pont az ő nyomorukat tárta ország-világ elé?" mondogatták, s mondják a mai napig. A bizalmatlanság sok helyütt még ma is jelen van.
A község lakói közül is többen foglalkoztak szülőfalujuk múltjának egy-egy szeletével. Krajnyik Géza tanító, majd valószínűleg az ő munkáját felhasználva Novothny János írt a községről dolgozatot az 1960-as évek elején.[8] Vajdovicsné Novák Piroska a község 19801990 közötti infrastrukturális fejlődéséről, Stefán Norbert a falu településföldrajzáról, míg Joóné Kovács Eleonóra döntően Tard népműveszétéről, szokásairól készített szakdolgozatot.[9] A fentebb felsorolt munkákat az irodalomjegyzékben olvasható bővebb szakirodalommal egyetemben mind felhasználtuk, de Tard történetének vizsgálatához a saját forrásgyűjtés adta az alapot. Lehetőség szerint teljes forrásfeltárásra törekedtünk. Az ország különböző levéltáraiban, múzeumaiban fellelhető iratanyag, a nyomtatásban megjelent források, forrás értékű munkák feldolgozására helyeztük a fő hangsúlyt. Megpróbáltuk a munka tudományos értékét a legmesszebbmenőkig növelni, szem előtt tartani a tényszerűség, a bizonyíthatóság és a hitelesség kérdését. Alapvetően az írott forrásokra hagyatkoztunk, aminek nem mond ellent, hogy a helybéli szájhagyomány, a szóbeli adatközlések vélt vagy valós tartalmát is vizsgáltuk, azokat munkánk során felhasználtuk.
Nincs két egyforma falutörténet. Nincs két település, melynek egyforma forrásanyaga lenne. A fellelt források alapvetően behatárolták a könyv tartalmát. Nem írhattunk egyes, más települések történetét feldolgozó monográfiákban részletesen kifejtett témáról, ha ahhoz nem leltünk fel elegendő iratanyagot. Bizonyos témákat ezért elhagytunk vagy csak részben érintettünk. Elvétve találkoztunk például a falura vonatkozó tagosítási periratokkal vagy a II. világháború előtti képviselő-testületi jegyzőkönyvekkel. A XX. század első feléből a község helyi iratanyaga a II. világháborúban jórészt elpusztult, eltűnt, levéltárba nem került, ami nagyban nehezítette e korszak történeti feldolgozását. Az alispáni- és a főszolgabírói iratok szintén elég hiányosan maradtak ránk. Az előbbi feldolgozását ezért mellőztük.
Természetesen a könyvnek egyéb hiányosságai is lehetnek. A terjedelmi korlátok mindvégig behatárolták lehetőségeinket. Nem szólhattunk mindenről olyan részletességgel, ahogy szerettük volna. Elég ha csak a község néprajzának történetére gondolunk, hisz a település gazdag népi hagyománya több kötetre való munka elkészítését tenné lehetővé, illetve tette azt eddig is. Az elkészült monográfia úgy
 | ||
| Tardra szökött jobbágy visszatelepítéséről 1666-ban (B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/c. XIII. I. 140/1666.) |
Nagyobb terjedelemben és számos témához használható forrásanyagot Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban leltünk fel. Feldolgozásra kerültek Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai, a bejegyzett- és a be nem jegyzett iratok, a királyi rendeletek, a népességés a nemesség összeírások, a vármegye Insurrekciós Bizottmányának, a kolera ügyében kiküldött Állandó Bizottságnak iratai. Nagyban segítették munkánkat Borovszky Samu helytörténeti cédulagyűjteményeinek Tardra vonatkozó feljegyzései. Feldolgoztuk az Egri és a Mezőkövesdi járás főszolgabírói iratait, Borsod vármegye őrzemények fondját, Tard község Nemzeti Bizottságának iratait, a Mezőkeresztesi járás főjegyzőjének (sajnos sokszor elég hiányos) iratait, a községre vonatkozó úrbéri törvényszéki iratokat, Tard nagyközség iratait, a levéltárban őrzött kéziratos térképeket, mikrofilmen a vármegye településeire vonatkozó dica- és dézsma-jegyzékeket, az 1828. évi országos összeírás adatait és a kataszteri-térképeket.
Mezőcsáton a Tardi Községi Tanács jegyzőkönyveit és iratait, a B.-A.-Z. Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztályának, a Miskolci Pénzügyigazgatóság, a Borsod Megyei Földhivatal, a Borsod-Gömör-Kishont vármegye Árvaszékének, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a Miskolci Királyi Törvényszéknél kezelt iratait leltük fel.
A Magyar Országos Levéltárban az E. 156. tételszámú, Urbaria et Conscriptiones, a Diplomatikai Levéltár és az Acta Neoregestrata fondok kerültek feldolgozásra. Munkánk során felhasználtuk a levéltár által megjelentetett CD-ROM-os multimédiás adatbázisokat is.
Levéltári átiratban a Heves Megyei Levéltár Tardra vonatkozó középkori iratanyagát is feldolgoztuk.
 | ||
| Tard 1581-ees bordézsma-jegyzékének részlete (B.-A.-Z. M. Lt. IV. XXXII. 7.) |
A község hitéletének utolsó évtizedeit a helyi parókia iratanyagának segítségével vizsgáltuk.
A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi-, Régészetiés Történeti Adattárában fellelt források szintén vizsgálódásunk tárgyát képezték. Főleg az elmúlt 50 év történeti kutatását segítette elő Czufor József polgármester vezetésével a tardi Polgármesteri Hivatal. Számos hasznos információval gazdagodtunk a helyi terepbejárások során is.
Szóbeli adatközlőink Gál János a tardi általános iskola igazgatója, Szikszai Imre tanárúr és Szolnoki Andrásné, Erzsike néni, a tardi tájház vezetője sok esetben nyújtottak segítséget a település jelenlegi és múltbeli történetében való eligazodáshoz.
Feldolgozásra kerültek a Magyarországon nyomtatásban megjelent forrásértékű munkák, kiadványok, folyóiratok és napilapok Tardra vonatkozó cikkei, adatai. Ezen munkák között voltak jól-, illetve kevésbé használhatók. Felsorolásuk a múzeumokban fellelhető iratanyaggal együtt az irodalomjegyzékben olvasható. A fotók egy része a Magyar Néprajzi Múzeum Fotótárából való, más részüket mi magunk készítettük, illetve Gál János iskolaigazgató segítségével a helyi lakosoktól szereztük be.
A monográfia XXIII nagyobb fejezetre, azon belül alfejezetekre tagolódik. A könyv végén kronológiai táblázat, idegen- vagy régi szavak és kifejezések magyarázata segíti a tájékozódást, a pontosabb értelmezést. Ugyancsak a monográfia
 | ||
| A tardi tanács VB. ülésének jegyzőkönyv részlete 1957-ből (B.-A.-Z. M. Lt. IV. XXIII. 755. a. 1. d.) |
Az utóbbi évtizedek történéseinek részletes, összefüggéseiben való vizsgálatát terjedelmi okokból és a jelenleg élő lakosok érintettsége miatt teljes egészében nem végezhettük el.
 | ||
| Sándor Mihály levele tardi kőkereszt állításáról 1791-ből 1957-ből (FLE. AV. 488.) |
| ||
| A kegyúr a tardi plébániáról 1922-bben (FLE. AN. 1618.) |
1. Szabó, 1986. ill. Kiss, 1986. 79.
2. Lásd az irodalomjegyzékben.
3. Kovács–Egri, 1961. ill. H. Szabó, 1958.
4. Mészáros, 1963. ill. Kápolnai, 1985.
5. Simó, 1983. ill. Kápolnai, 1985. ill. Kiss, 1986.
6. Berényi–Simó, 1979.
7. Váci, 1986.
8. Krajnyik, 1963. HOM. HTD. 79.613.1. ill. Novothny, kb. 1964. HOM. NA. 1201.
9. Vajdovicsné, 1992. ill. Stefán, 1992. ill. Joóné, 1992. Mindegyik fellelhető a tardi Szabó Zoltán Általános Iskolában.
|
|