 |
 |
V. A község néveredete és helynevei
A település helynevei
A falu legrégibb helyneveit amelyek nagy része a mai napig fennmaradt különböző oklevelekből ismerjük. Cserépvár 1408-as határjárásánál a Tard határát érintő helynevek: Hegyeshegy, Balavölgy, Bala föld, Mártírvölgye, Werner nevű | ||
| A Száraztó 2002-bben (Fotó: Takács L.) |
1443-ban egy újabb -Cserép, Tard és Bála puszta közötti - határjárásnál Fodorpéterrét, Szilágy nevű berek, Hegyeshegy, Malommegihegy, Bala, Werner völgy, Nyárasvölgy, Sokorófőre, Poklosharaszt, Csipkés és Tardúta helyneveket jegyezték le.[11]
1667-ben találkozunk a Szilas, a Tatár hegy, a Csere bokros, a Sugoró hegy, a Bála völgye és a Meggyes folyás elnevezésekkel.[12]
A XVIII. század első felében a határjárásokban a Száraz tó, a Kőhatár, a Hármas határ, a Rókalyuk, a Rakottya, a
 | ||
| A Tatárdomb (Fotó: Kovács Zs.) |
Ettől kezdve a Tardra vonatkozó forrásanyagban egyre gyakrabban találkozunk helynevekkel.
Tard XVIII. századi térképein a következő helynevek szerepelnek: Alsó csákány, Apa soma, Avaros lápa, Baglyos lápa, Balaba rét, Bába szék oldal, Básvár tető, Bendegár, Béka háza, Bélvág kút, Bélvás tető, Bélvás verő, Bodzás rét, Bodzás tető, Bogátsi oldal, Boza rét, Büdös tó rét, Czigány berk szőlő, Cseres, Csür kert, Deretzke tető, Farkas kő völgy, Felső tsakány, Fénkő lápa, Füzérkő bértzee, Füzérkő tető, Gábor kő, Gábor kő tető, Gábor lápa, Hajagos kuklya, Hangó szőllő, Hartsa bértz, Hármas fertő, Hármas tető, Hárskút lápa, Hideg pataka hegyesse fara, Hor vize, Hosszú galya, Imolya bértze, Kan heverés, Karácsony lápa, Karud, Karudasnik alya rét, Karud árnyék, Ketske galya, Kecske orom, Kerekkötő, Kis bába szék, Kis bábaszék szőllő, Kis farkaskő, Kis galya, Kis rét, Koldus taszító, Közép szék lápa, Kőhányás tető, Kupán, Kurta bértz, Kutya hegy, Kút hegy, Kút völgy, Magos tető, Magyalos rét, Malom völgy, Mango, Mész tető, Méz oldal, Mész oldal szőlő, Miklós hegyesse, Mirkó nyaka, Mohalom, Mohalom allya, Mohalom hegyesse, Nagy bába széki, Nagy bába széki szőlő, Nagy dall, Nagy farkas kő, Nyomóhegy szőlő, Oszlán rét, Őrhegy, Őrpallag, Palkó, Palkó rét, Pákás, Pákás tó, Pákás tó völgy, Peretz tető, Perpátz, Picsa oldal lápa, Piliske, Savós kút rét, Setét völgy, Simon bikkese, Sógor allya, Sós kút lápa, Soós tető, Soós tető orom, Szarba, Szarba kövesse, Szarba lápa, Szarba orom, Szárhegy, Szárhegy farka, Szárhegy tető, Szekér völgy, Szénégető tető, Szudutzka laposs, Tamás széki, Tardi hegy, Tardi hegy oldal, Tócs galya, Töbör, Török rét, Vadkert, Varga zug rét, Vata kút, Veress kő völgy, Vész verés, Zsilyikes kút és Zsilyikes völgy.[14]
1802-ben az István hegye, a Bogácsi öreghegy szőlőhegy elnevezésekkel találkozunk a fentebb már említett Nagy Bábaszéki helynév mellett.[15]
A község 1876-os kataszteri térképén számos új helynév szerepel, kissé módosult névalakban régi, középkori helynevek is előfordulnak rajta. Az 1876oson igen, de a XVIII. századi térképeken nem szereplő tardi helynevek: Kertalja, Külső cserje, Száraztó hegy, Felső batuz, Alsó batuz, Gyepszegés, Csonka, Kis- és Nagy hajos, Hosszú dűlő, Szabad föld, Rét dűlő, Disznóhálás, Forrástető, Kövesdi út dűlő, Veres haraszt, Lapos dűlő, Közép haraszt, Ludas dűlő, Köleshát oldal, Kenderföld, Disznó hegy, Fűzfás lapos, Lugazó alatt, Szekrény völgy, Ujhegy, Ujhegytető, Bakk Pál völgy, Nagy major, Hosszú járó, Bikk völgy, Szeles dűlő, Part tető, Tardi domb, Csárdai rét, Kukoricza föld, Szegled dűlő, Csaloda dűlő, Alájáró és Szedres. A középkori határjárásokban és az 1876-os kataszteri térképen is előforduló helynevek: Tatár hegy, Pokol oldal, Meggyes tető dűlő, Fülöki dűlő, Sugarótető és Csipkés.[16]
A község 1889-ben készült térképén találkozunk először a Belső hegy, a Babpál völgy, a Lapos, az Eger kút dűlő és a Belső cserje helynevekkel.[17]
1913-ban a Somfás tető tűnik fel a térképen, mint új helynév.[18]
Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjtésekor a helyi elöljáróság sajnos a
| ||
| A Meggyes-tető szőlői (Fotó: Kovács Zs.) |
A XX. században különböző időkben a településhez tartozó tanyák nevei: Amáliatanya, Ágostontanya, Farkasszőlőtelep, Fülöptanya, Józsefőrlak, Klementinatanya, Nagymajortanya, Újhely=Újhelypuszta és Újtelep.[20]
A Tatárdombhoz kapcsolódik az Őrfa és a Tatárlyuk helynév. Az előbbi a hagyomány szerint a kutyafejű tatárok lakhelye volt, míg az utóbbit rabok ásták, s azon Egerbe lehetett eljutni.[21]
Tard helyneveiben is megfigyelhetők bizonyos helyi és országos szabályszerűségek és összefüggések. Van köztük személynévi dűlőnév, de sok a köznévi vonatkozású, a földrajzi fekvésre, a területi, gazdasági, társadalmi fejlődésre emlékeztető, továbbá a népi szokásokkal, a falu mindennapi életével kapcsolatos, a helyi eseményektől vett dűlőnév is. A dűlőnevek pontosan mutatják a tájban végbement változásokat. Különösen hosszú életűek a hegy- és vízrajzi dűlőnevek, amelyek a helyrajzi viszonyokat világítják meg. A határ fokozatos kialakulását az úgynevezett műveltföldnevek szemléltetik. A régi határ a vidék megtelepedése vagy újjáépítése idején erdőirtás, legelőfeltörés és mocsárkiszárítás útján tágult ki. Az első művelt földeket dűlőnevekkel lehet körülhatárolni. A lakosok elsősorban a legkönnyebben irtható bozótokat pusztították ki. Az erdők szé56 lén és a szántóföldek külső határán, a belső telkek szélén szintén határjelölő dűlőneveket találhatunk. Az erdővel összetett nevek és általában az erdőnevek, továbbá az erdőkultúrával kapcsolatos nevek mind irtott erdőterületet jelölnek akkor, ha ma nem erdős területen fordulnak elő. A dűlőnevek a határ felépítésén kívül felvilágosítást nyújtanak a birtoklás módjára, az úrbéres viszonyra és annak felszámolására, a határhasználatra, a nyomásrendszerre, a községi és az uradalmi birtok fekvésére, kiterjedésére. Mások művelési formákat, gazdálkodást jelölnek, mint például a rétnevek. Külön csoportot alkotnak a határban a helyrajzi tájékozódást szolgáló dűlőnevek, az állattenyésztésre, a határ vízrajzi állapotára, változásaira, a talaj viszonyaira, a művelt területre jellemzőek. A személynévi dűlőnevek a határ történetének egy-egy mozzanatára utalnak. A dűlőnevek sorában előfordulnak egyházi vonatkozású dűlőnevek, vagy különleges helyi adottságra utalók. A határ nemzetiségi vonatkozásait tünteti fel például a Tatárdomb. Nehéz munkát igénylő szegényes földet jelent az Alsócsákány.[22]
A felsoroltakon kívül a dűlőneveket más módon is csoportosíthatnánk; tekintettel a falu társadalmi életére, a népi szokásokra, a helyi és az országos eseményekre stb.
 | ||
| A Száraztó völgye bordézsma-jegyzékben (Fotó: Takács L.) |
 | ||
| Tard 1889-ees birtokrendezési vázlata (B.-A.-Z. M. Lt. VI. 101/c.) |
10. Sugár, 1980. 194. Az egyes helyneveket itt és később is olyan névalakban írtuk, amilyenekben az adott forrásban szerepeltek.
11. Sugár, 1980. 248.
12. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/a. IX. 304. o.
13. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/c. XVII. I. 200/1729. ill. XXVIII. XXVI. 1981/8/1759.
14. Román, 1979. 107109. A T. 37/1. (XVIII. század vége) és a T. 37/5. (1788) térkép alapján.
15. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 1741/1802.
16. B.-A.-Z. M. Lt. VI. 101/c. Tard 1876-os térképe.
17. B.-A.-Z. M. Lt. VI. 101/c. Tard 1889-es térképe. Lásd az 58. oldalon.
18. Román, 1979. 109. A község későbbi kataszteri birtokívén a Jegesen kívül nem találkozunk új helynévvel. Néhány helynév azonban módosult névalakban fordul elő. Például a Csipkés Alsó- és Felsőcsipkés néven. B.-A.-Z. M. Lt. VI. 101/b. 6315. 1/1. Tard.
19. Pesty, 1988. 338-339.
20. HőgyeSeresnéTóth, 1983. 443.
21. Hankóczi, 19811982. HOM. NA. 4320., 4487. és 4513.
22. Eperjessy, 1966. 110-117.
|
|