 |
 |
Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében
Kelemenes
Nevét bizonyára egykori Kelemen nevű birtokosáról kapta. Az ehhez járuló -ülése, -falva utónév a birtokos telephelyére, tulajdonjogára utal.A terület neve először 1339-ben merül fel, mint Kács falu határának része. Neve ekkor Kelemenülése névalakban fordul elő.[5] 1347-ben az Örsúr nemzetség birtoka.[6] Később egyszer sem említi lakott helyként. 1589-ben Tibold Gáspár Kelemenes nevű erdeje Daróc és Sály területén. Ekkor Tibold pert folytatott Aranyos László ellen, aki ott négy évvel ezelőtt fákat vágatott ki.[7] Később 1614 és 1617-ben szintén Kelemenes néven tiltotta Thassy János és Pédery Mátyás a földjét illetéktelenül használóktól.[8]
1701-ben Kelemenfalva puszta néven iktatták be ide a Négyessy Szepessy család tagjait.[9] A terület helye a mai térképeken is lokalizálható. Részben Sály, részben Tibolddaróc határába esik. XVIIIXIX. századi kéziratos térképek Kelemenes, Kelemenes erdő, Kelemenes alja néven őrizték meg emlékét. [10]
5. Tasnádi, 1920. V. kötet 21.
6. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. II. 270.
7. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. IV. 80, 194.
8. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Sály 1701.
9. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 6. BmT 29/2, 29/3, 35/2, BmU 578, 675.
10. Parádi, 1982. 26, 27.
|
|