 |
 |
Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében
Váralja
Névvariánsa még Kács-Váralja, Közép-Kács.[15] Váralja nevét onnan nyerhette, hogy a fent leírt sályi Várhegy lábánál fekszik. A Közép-Kács elnevezés pedig onnan ered, hogy bizonyos esetekben Kácsot Fel-Kácsnak, Tibolddarócot Al-Kácsnak, míg Váralját Közép-Kácsnak nevezték. Kács-Váralja név az, amely némileg zavaróan hat, ugyanis a kácsi vár az valójában a mai Kács község közvetlen szomszédságában fekszik. Ezért inkább az utóbbi településre vonatkozik.Váralja falu az Örsúr nemzetség központi várának árnyékában, védelmében kialakult település volt. Az innen nevezett Örsúr nembéli Váraljai Lőrinc 1292-ben hozzájárult Bikk és Hejőtő, valamint Ábrány eladásához. 1332-ben Váraljai Imre választott bíró a megyében. Plébánosa 1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett, ezzel is bizonyítva a fentebb említett rotunda korai létezését.[16] 1341-ben az előbb említett Váraljai Imre fia Mihály tűnik fel oklevélben.[17] Majd a későbbiek folyamán is főként személynevekből következtethetünk létezésére: 1404-ben Váraljai Antal fia Miklóst és az ő fiát, Pétert említik, majd 1425-ben Váraljai Antal fia Péter szerepel a forrásokban.[18] 1447-ben Hunyadi János kormányzó így ír az egri káptalanhoz: Midőn figyelemmel Geszti Péter fiának: Miklósnak, továbbá Daróci Miklós fiainak: Istvánnak és Tiboldusnak, Daroci Tibold fia: László fiának: Jánosnak és végül Darocz-i György fiának: Jánosnak a hűséges szolgálataira, eltekintve most a testvérgyilkosságtól és az egyház szabályai ellenére kötött házasságtól, amelyek felett különös kegyelmet gyakorol, kormányzói hatalmánál fogva nekik adja a borsod megyei Sály birtokot s a Nagymihály, Bik, Oszlár, Leányfalva és Geszt birtokokban lévő részbirtokokat meg Mészalja és Váralja nevű prediumokat, amelyek azelőtt nagybátyjuk és osztályos testvérük tulajdonai voltak, de az említett kilengések miatt a koronára szálltak.[19]
Történetét tekintve még számtalan oklevelet sorolhatnánk fel, de ettől az évtől kezdve, mint lakatlan birtokot emlegetik. Időközi népességére utal, hogy az 1548-as gabonadézsma összeíráskor, mint elpusztult település szerepelt.[20] Ez azt jelenti, hogy ezt megelőzően népes volt, tehát érdemes az összeírásra. Többé azonban soha nem lakott.
15. Györffy, 1967. I. kötet. 815.
16. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Bikk 1341.
17. Sugár, 1980. 144, 189.
18. MOL. Dl. 025965.
19. MOL. Dl. 014135.
20. B.-A.-Z M. Lt. XXXII. 7. Dézsma 1548.
|
|