 |
 |
Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében
Gyűrűs
Egyetlen egyszer, 1416-ban említik, mint birtokot.[31] Valószínűleg soha nem volt lakott hely. Neve máig él a Sály határában húzódó Gyűrűs-völgy nevében. Az alábbi "kis" részhatárjárások alapján pontosan kikerekedik előttünk a Örsúr nemzetség itteni birtokainak helye. 1416-ban az egri káptalan megosztotta a következő birtokokat: A Feketesír és Sály birtokok közti határ a Váraljavize folyó révjénél kezdődik, irányát kettős földhányások jelzik, éspedig a Sályból Leányfaluba vezető út körül, felhúzódva a bércre, itt öszszesen négy helyen, és innen leereszkedvén a bércről a völgybe, amelyet Gyűrűsvölgynek neveznek, és amelyben esős időben víz folyik és itt távolabb a vízfolyás mindkét oldalán levő kettős földhányásnál végződik. Gyűrűs birtok határa Feketesír birtok iménti utolsó kettős földhányásánál kezdődik, azon völgy vagyis vízfolyás mentén nagy távolságra érinti a vízfolyás két oldalán lévő földhányásokat, majd a bércen lévőknél végződik, amelyek egyike Sály birtoktól, a másik a Pusztakács birtokhoz tartozó Gyűrűs birtoktól választja el. Mészalja birtokot a felek beleegyezésével közös használatra hagyják. Váralja birtokban a Tibold fiai és a Váraljai nemesek részére fennmaradt részen kívül egy jobbágy számára alkalmas telekhely van a nyugati részről, és fekszik ez Miklósnak és Tibold fiainak jobbágytelkei között. Leányfalu bizonyos részének határai a következők: A Váraljavize folyó mellett egy földhatárjelnél kezdődik, érinti az Ábrány faluba vezető út mellett lévő földhányást, majd felhágván valamely bércre, mely egy elhagyott szőlőnél van, ami egykor Demeter szőlője volt, továbbá egy tövisbokros helyen lévő határjelet érint a határ, a Kapás folyó mellett haladván elmegy azokhoz a fő határjelekhez, amelyek Leány falut a monostornak Kács és Ábrány birtokától választják el, irányát a Kapásnak nevezett folyó környékén, majd néhai Csépán fia János egykori szőlőjének az árka táján földhányások jelzik, majd lefelé futván érint egy kő határjelet, amely Teke fia János kertje mögött van, amelytől továbbmenve belép a Váraljavize folyóba és abban a folyás mentén lefelé ereszkedve, visszatér a kiindulóponthoz." Egy másik leányfalvi terület határa így alakult: Az erdőrész határa a Vattai nemesek határainál kezdődik, ahol azon erdőnek a szélén földhányás van. Az erdőn át egyenesen futván a határ eljut a második föld határjelhez, amely ugyanazon erdő másik szélén van elhelyezve. Innét elhajlik déli irányba, és azon erdő szélében Ábrány falu felé megy a harmadik föld határjelhez, Vatta falu felé érint három földhányást, ahol Leány, Vatta, Ábrány birtokok összeszögellenek." [32]31. Mályusz, 1997. V. kötet 1931.
32. Mályusz, 1997. V. kötet 1931. Dr. Tóth Péter kiegészítéseivel.
|
|