Előző fejezet Következő fejezet

Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében

Pazsag

     Nevének eredete szláv, köznévi előzménye a pózeg, égetéses irtvány lehetett.[33]
     1269-ben tűnik fel Szomolya határjárásában, mint föld. 1275-ben az egri püspök visszaadta a káptalannak dézsmáját, melyet elődje elvett. 1323-ban Lövei Marcell fia Leusták előadta, hogy atyja még életében az egri káptalanra hagyta e földet, melyet elődei is a káptalannak adtak.[34]
     A XIV­XV. században hites szomszédok, királyi emberek, nemesek nevében fordul elő a település neve. 1440-ben Pazsagi Péter Borsod megye egyik szolgabírája.[35]
     1511-ben említik újra, amikor Pazsag 1/3-át Pazsagi Ilona és Anna örökösei az egri káptalannak adták.[36]
     A környéken véglegesen eltűnt települések közül ez a másik, amelynek adóösszeírásai fennmaradtak, és így tudjuk, kik birtokolták, és a XV. században kb. hányan éltek itt. Dézsmajegyzék nem maradt fenn róla, ami azt jelenti, hogy nem tudunk név szerinti lakosokat felsorolni. 1544-ben Kut György itt a birtokos, akinek két itteni portáján zsellérek éltek. A portaszám 1546 és 1553 között 1 1/2 porta volt. Emellett 1549-ben megemlítik, hogy ezeken kívül 2 elpusztult telke volt.[37] Ez azt jelenti, hogy Pazsagon még fénykorában sem lehetett több 4 portánál, és kb. 40 lakosnál. Eger ostroma után, 1554-ben elpusztult faluként írják össze az adóösszeírók. A későbbiek folyamán meg sem említik létezését, folyamatosan lakatlan. 1581-ben Fűzy Mihály akkori birtokosa már pusztaként emlegeti, ennek használatától tiltja a Keresztes falubelieket.[38] Érdekes, hogy egy 1646-ban készült Pazsag puszta és Kövesd határát vizsgáló tanúkihallgatáson a résztvevők szerint Eger vívását, tehát 1596-ot megelőzően nem volt puszta. A tanúk egy része gyerekkorában még itt lakott. Ezek, mint egykori lakosok neve: Katsi Tamás és Tott Albert.[39]
     1864-ben így emlékeztek Bogácson a település helyére: Határához tagosítás alkalmával csatoltatott puszta Pazsag. Ez amennyiben az ott talált pincze hely, és kő alapokbúl gyanítani lehet, hajdanában telep lehetett.[40]
     Az egykori település helyét a Kánya-patak jobb oldalán, az egykori Hór völgye Mg. Tsz. környékén kell keresnünk. Erre adnak bizonyítékot a Bogács kéziratos térképén Praed Pazság, Pazsag oldal, illetve az itt található Telek földrajzi nevek.[41] Magának a településnek a külterülete Szomolya és Mezőkövesd mai határába is áthúzódott.

33. Póczos, 2001. 64.
34. Györffy, 1967. I. kötet. 801.
35. Zichy, 1871. IX. kötet. 19.
36. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Pazsag 1511.
37. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dica 1544­1554.
38. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/a. II. 14.
39. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/d. XVII. II. 97.
40. Pesty, 1988. 59.
41. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 6.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet