Tard a XVIII. századi urbáriumok tükrében Püspöki A településnév a püspök, egyházmegye élén álló főpap főnévből származik.[94]1261-ben az egri püspök birtokai között sorolják fel. István nevű papja aki egyben alborsodi alesperes átlagosan 19 garas pápai tizedet fizetett 13341335-ben.[95] A szűkebben vett középkorból más adatunk nincs a településről. A XVI. század közepén is az egri püspökség birtoka volt. 15461556 között 38 1/2 között váltakozott a település portaszáma. Ez 1564-re 19 lakott portára emelkedett, emellett 12 üresen állót is összeírtak. Utóbbiak járványos betegség miatt elnéptelenedtek.[96] Ez azt mutatja, hogy az előző évekbeli 40100 lakos helyett egykor 300350 lakosa is volt. Ez a viszonylag virágzó állapot nem tartott sokáig, a tatárok 1566 folyamán teljesen felégették. A lakosok meghaltak, csak néhányan bújtak el földbe vájt üregekbe. A jobbágyok javait és állatait a tatárok elpusztították. Tíz év alatt lassan kiheverték a pusztítást, és újra 15 népes portája volt a településnek, amikor 1578-ban jött az újabb pusztítás. Ekkor is teljesen tönkrement. Eger ostromáig újra fejlődésnek indult, majd ismét a török martalékává vált.[97] Megint csak újraéledt, mert 1641-ben fizették a töröknek járó adót: Hogy a falut megszállották, elsőben tizedet fizettek, de már most mindeneket feljebb vert, azelőtt búzavetés 16 kila volt, az árpa is annyi, de már most mindenik 30 kila, az kila is nem olyan mint egyebeké, hanem nagyobb. Az szolgálat is szünetlen, nem úgy mint azelőtt egyikünk az másikunkat kiváltja. Portaszám után is hol 16 kilát, árpát, búzát, néha többet. Mihelyt megérti, hogy magyar számára is vetnek néha, ő is mindjárást hasonlóképpen kívánja. Hol adja meg az árát, hol nem. Mindent a magyartul tanul. Köles vetésünk nem volt azelőtt török számára, de már most hol két zsákkal, hol többel vettet velünk. Őszi árpavetést is költött reánk, az ki soha nem volt.[98] A XVII. század végén véglegesen elnéptelenedett, és a XVIII. század első harmadáig lakatlan volt. 94. Póczos, 2001. 65. 95. Györffy, 1967. I. kötet 801. 96. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dica 15441564. 97. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dica 15641595. 98. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 501/b. II. I. 6.
|