X. A község településföldrajza

X. A község településföldrajza

Középületek

     A községnek a XVIII. század végétől volt ún. faluháza, ahol a település hivatalos ügyeit intézték. Magáról az épületről csak annyit tudunk, hogy azt 1911ben lebontották, s helyén egy új községházat építettek.[79] 1946-ban az épületben volt elhelyezve a jegyzői hivatal és a segédjegyzői lakás. A főépület magában foglalta a tanácstermet és a vezetőjegyző irodahelyiségét. A tanácsteremben működött az adóügyi igazgatás, a közmunka- és gazdanyílvántartás. Az irattár a tanácstermet és a jegyzői irodát kötötte össze. A főépületet elválasztó folyosóról nyílt két szoba, az egyik redőrpihenő, a másik a kisbíró és az éjjeliőr szobája. A község tulajdonát képezte még a jegyzői lakás és a rozoga harangozói lak.[80] A jegyzői lakás 5 szobából, 1 verandából, 2 konyhából, 1 kamrából, 1 istállóból, 1 pincéből, 1 kocsiszínből, illetve sertés- és baromfiólakból állt.[81] A főépületben 1961. február 2-án tűzkár keletkezett, mert a kéménybe beépített gerenda kigyulladt.[82] Az akkor már tanácsházának nevezett épületet ezután felújították, majd az 19711972-ben nagyobb renoválási munkán esett át.[83] A rendszerváltás után teljesen átalakították, s a falu impozáns polgármesteri hivatalává tették. 1999-ben teljesen felújították.
     A községháza mellett régen a jegyzői lakás is hivatali épületnek számított, ami mellé 1923-ban felépítették az adóügyi jegyző lakását.[84]
     A felekezeti iskolai épületek 1950-ben kerültek állami tulajdonba. [85] Az I. számú épület 1912-ben épült iskola céljára három tanteremmel és egy szertárral,

A Szabó Zoltán Általános Iskola
(Fotó: Stefán Norbert)

kőfallal, cseréptetővel. Az épület a II. világháborúban megrongálódott. A II. számú épület az előbbivel megegyező telken állt, és két lakás volt benne. Kő alappal, vályogfallal és cseréptetővel építették. A III. számú épület szintén lakás. Fala kőből és téglából készült, teteje palával volt fedve. Lakhatatlan, elgombásodott, rozoga állapotban került állami tulajdonba.[86] A kitatarozott három tantermes iskola mellé 1955-ben a Béke u. 48. szám alatt új, két tantermes iskolát és nevelői szolgálati lakást építettek. [87]
A Béke téri épületet állami támogatásból újították fel. A nyolcvan férőhelyes

A Bükkalja Takarékszövetkezet
(Fotó: Kovács Zs.)

tantermet kettéválasztották, s az iskola főbejáratát egy gyalogos híd építésével áthelyezték a Béke térről a Béke útra. 1983ban a vizesblokk korszerűsítésére és a kazánház megépítésére került sor. 1985-ben átadták a központi fűtésrendszert. 1988-ban az iskolát kibővítették.[88]
A rendszerváltás után az általános iskola épültét teljesen átépítették. Ennek eredménye, hogy kétszintes modern épületben tanulhatnak a tardi diákok. 1992-ben az iskola régi épületéhez épült hozzá a tanári lakások helyett az új tornaterem, ami egyben a Faluház is.[89]

A posta épülete
(Fotó: Kovács Zs.)

A régi kultúrház 130 fős befogadóképességgel 1952-ben épült, amit 1954-ben mozival bővítettek ki.[90] Az épületben a kultúrház 1994 körül megszűnt.
     A Faluházzal közös udvaron található az óvoda. Az épületet 1973. november 1-jén adták át. 1985-ben a szolgálati lakásból kialakítottak hozzá egy új csoportszobát.[91]
     Az iskola előtt áll az I. és a II. világháborúban elhunytak emlékére állított emlékmű. Mellette a takarékszövetkezet és a tűzoltószertár épülete áll. A takarékszövetkezet 1972. április 1-jén bérelt helyiségben nyílt meg Tardon. Mint begyűjtő pénztár működött egy fővel, napi 4 órás munkaidőben. 1977-ben kezdték el a jelenlegi kirendeltség épületének építését. 1978. augusztus 1-től két fővel, napi 8 órában végezte az intézmény a feladatát. Jelenleg hárman dolgoznak az épületben.[92] A tűzoltószertárt a régi helyén 1953-ban építette az akkori községi tanács.[93]
     A Faluházzal szemben helyezkedik el az orvosi rendelő. 1948. november 12-én határozott az akkori képviselő-testület a rendelő megépítéséről a községháza melletti, 620 négyszögölnyi területen. Az épületet jelentős társadalmi öszszefogással húzták fel.[94] Az orvosi rendelőt azóta többször például 1978-ban átépítették. A gyógyszertárat 1990-ben alakították ki.
     A régi posta épületekről, azok elhelyezkedéséről nem leltünk fel adatot. A mai posta épületét 1964-ben kezdték el építeni, és 1965-ben adtak át.[95] Az épületen kisebb karbantartási munkákat többször végeztek, 1992-ben a tetőszerkezetet alakították át.[96]

Volt szolgálati, mai bérlakás
a Rózsa Ferenc utcában
(Fotó: Kovács Zs.)

A község főterén 1997. január 25-én avatták fel a vértanúk emlékművét, mindazon borsodi nők és férfiak tiszteletére, akiket 19451956 között különféle koholt vádak alapján kivégeztek, munkatáborokba hurcoltak vagy tudatos orvosi ellátás megvonása miatt otthonukban hunytak el. Az ünnepi beszédet Czufor József polgármester mellett Petrusz Tibor, a Politikai Elítéltek Közösségének társelnöke mondta, az emlékművet Rusznák Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő leplezte le.[97] Az emlékműnél minden évben koszorúzást tart a Politikai Elítéltek Közössége.[98]
A középületekhez sorolható a ravatalozó (épült 1985-ben), a sportpálya 1983-ban, a sportöltöző (épült 1985-ben), a régi tanácsi bérlakások (épültek többek között 1987-ben, 1990-ben), a központi konyha 1985-ben, a házasságkötő terem (kialakították 1983-ban) és a különböző időkben épült szolgálati lakások.[99]

79. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 1184., 1185., 1623., 1799/1911.
80. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 38/1947.
81. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 675/1908.
82. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. b. 222/1961. ill. XXI. 109. 38/1947. ill. IV. B. 829. 675/1908.
83. Lévay, 1972. 5.
84. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 733/1923. ill. 5144. és 5601/1925.
85. B.-A.-Z. M. Lt. XXXIII. 12. 1215. 257. sz. irat. A régi katolikus iskolai épületekről az Oktatás című fejezetben lesz szó.
86. B.-A.-Z. M. Lt. XXXIII. 12. 1215. 257. ill. IV. B. 819. 2238/1911.
87. Krajnyik, 1962. 32.
88. Vajdovicsné, 1992. 3031. ill. TPH. közlése.
89. Stefán, 2002.
90. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960. aug-i tanácselnöki beszámoló.
91. Vajdovicsné, 1992. 27.
92. Vajdovicsné, 1992. 40. ill. TPH. közlése.
93. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960. aug-i tanácselnöki beszámoló.
94. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 3113/1950.
95. Gáspár, 1965. 6.
96. Vajdovicsné, 1992. 39.
97. ÉM. 1997. jan. 27. ill. Virrasztó, 1997. jan., Déli Hírlap, 1997. jan. 27.
98. Virrasztó, 1998. dec.
99. Vajdovicsné, 1992. 40. ill. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2/1. 1959. jún. ill. TPH. közlése.