 |
 |
X. A község településföldrajza
A közlekedés, az infrastruktúra fejlődése
Az infrastruktúra szó alatt a gazdaság, a polgári élet működésének előfeltételeit biztosító eszközök; a lakásállomány és a legkülönfélébb szolgáltatások (művelődésügy, közlekedés, közművek, hírközlés, egészségügy, kereskedelem stb.) meglétét és ezek hálózatát értjük. Alább e kérdéskör néhány jellemző sajátosságáról lesz szó.A közlekedés minőségét, az utazás lehetőségét, kényelmét, időtartamát stb. az utak állapota jelentősen befolyásolta. Korabeli utazók leírásaiból tudjuk, hogy az utakon lehetetlen állapotok uralkodtak. Szekérrel azok voltak jobban járha tók, amelyek köves terepen vagy a domboldalak magasabb térszínein húzódtak, ahol az út a völgytalpon, a domboldalon, erózió által sújtott felszínen, valamint sűrű erdőben haladt, ott általában a rosszabb minőségű szakaszok domináltak, amelyek különösen csapadékos idő vagy hóolvadás idején nehezen vagy egyáltalán nem voltak járhatók. Ebben később sem igen történt változás.
Borsod megye fő útját már 1067 körül említik; ez a Szihalomból Csabára vezető út. A csabai útból Olaszegyháza táján elágazott egy nagy út, amely a vásárjoggal rendelkező Szalontán át vezetett Muhi felé, ahonnan továbbmenve egyrészt át lehetett kelni Zemplénbe, másrészt Ónodon és Alsózsolcán át Abaújba. A tatárjárás után Szalonta vásárhely jellege megszűnt, s ekkor a SzihalomMuhin átvezető országút a Hejő, a Bód és a Keresztúr közötti hídon át vezetett. A Pesti-révtől induló a különböző gazdasági tájakat összekapcsoló nagy út (= via magna) évszázadokon át Mezőkövesdet és Ónodot összekötve Tardtól délre húzódott. Ez utóbbi út Muhi térségében elágazott: a Sajó, a Bódva és a Hernád völgyében haladt tovább a Felvidék bányavárosai és kereskedelmi központjai felé. Egy másik elágazás Tokaj-Hegyaljára vezetett, ahol a tokaji Tisza-rév (-híd) alkotta az észak-magyarországi közlekedési hálózat egyik legenergikusabb pontját.[34]
Az Eger felől Miskolcra vezető országút a középkorban Ostoroson, Noszvajon és Tardon vezetett keresztül, majd Ábrányon, illetve Harsányon át vitt tovább Miskolc irányába. A XVIII. században a kiépülő postajáratok megszervezésével a dél-borsodi főútvonalak módosultak. A szatmári béke (1711) után kiépült posta legfontosabb észak-keletmagyarországi útvonala a hagyományos középkori útvonalon, Ónodon és Szerencsen keresztül vezetett Tokajba, majd onnan Kassára. A postajáratokból Miskolc és Eger évtizedekre kimaradt. Ezt felismerve a Kamara az 1760-as években Kassáról Miskolc és Eger felé kívánta bővíteni a vonalat. A Kassát Egerrel összekötő új posta első miskolci állomása 1790ben nyílt meg, Kassáról Hidasnémeti, Forró és Szikszó érintésével ért el Miskolcra, ahonnan Harsányon keresztül haladt tovább a középkori egri úton Tard felé, majd az útvonal módosítása után Mezőkövesd érintésével lehetett Egerbe jutni. Borsod vármegye jegyzőkönyve tanúsága szerint a Harsányon túli útszakasz ősszel és tavasszal nehezen volt járható, biztonságosabbá tételéhez új hidakra lett volna szükség, ezért a postajárat áttevődött Kövesd és Emőd felé.[35]
A régi utakat nem építették, hanem a rajta közlekedő szekerek kerekei taposták ki. A kisebb folyókat, patakokat cölöpös fahidakkal ívelték át, míg a szélesebb folyókon átkelők a gázlókat, nagyobb vízálláskor a réveket használták. Az alaphálózatot képező utakhoz helyi (bekötő) utak csatlakoztak. Tardon
 |
| A falu közepén lévő egykori kőhíd mérnöki rajza 1824-ből (B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 3969/1824.) |
A faluban, a Lator-patakon átívelő hídról először a XVII. századból értesülünk. A vármegye a megrongálódott hidat 1690-ben felújította.[37]
1823-ból arról tudunk, hogy Tard határában nyolc híd volt, amit az árvizek szinte minden évben megrongáltak. Rendbehozatalukhoz a vármegyétől kértek segítséget. Helységünknek erdeje nem lévén, azoknak conserválása tetemes költségünkbe kerül, és az adózó népnek szegénysége miatt azoknak megigazítására elégteleneknek látjuk magunkat, ugyanezért alázatosan esedezünk, hogy mivel helységünkön keresztül menő út valóba egy az legnagyobb országutak közül, máltóztasson a tekintetes ns. vgy. ezen felépítésébe s azoknak conzerválásába segedelmünkre lenni, mivel ezen hidaknak felépítésére magunkat tellyes lehetetleneknek látjuk és több helyütt, az hol az hidak elromolva vannak az urbáriális földünkön kintelenek az utasok vetésünket nagy megrongálásukkal letapostatni ...[38]
A tardiak panaszára a vármegye 1824-ben egy vizsgálóbizottságot küldött a helyszínre. Jelentésükből a korabeli tardi hidak állapotáról kapunk képet. E szerint a falu közepén állt egy rozoga fahíd, amelynek hossza 7, szélessége 3, magassága 1 öl volt. Ugyancsak az országúton volt még két híd. Az egyik a Száraz völgyben, a daróczi határnál (szélessége 4,5, mélysége 1,5 öl), a másik a Bikk völgyben, 2 öl széles árok felett. A Daróczról Bogácsra vezető úton a mérnökök a tardi határban három hidat találtak. Egyet az Akasztófánál, egyet az urasági majornál és egyet azon túl, Bogács felé. Ezek közül a középsőt az uraság építette, s azt a helység volt köteles rendben tartani. A falu két végén két fahíd állt, amit csak a tardiak használtak.
1823-ban a hidakat ért árvízi pusztításról a jegyzőkönyv a következőket jegyezte le: Hogy a Miskolczról Egerbe menő országuton a Tard helysége közepén állott hidat a víz átalján fogva el rontotta s elhordotta, és most már a comunicatiónak fentartása végett az árokba tsak köveket hordottak a lakosok. A Bogátsra vivő úton az Akasztófánál volt hidat a víz szinte elseprete, a más ugyan ezen úton található két hidakat ugyan megbolygat ta, de már ezek helyre hozattattak. A falu két végin volt két hidak, hasonlóan a víz prédájává lettek.[39]
A vármegyei vizsgálat igazolta a tardiak panaszát, s az út fontossága, a tardiak szegénysége miatt javaslatot tett a falu közepén lévő híd azonnali, az országúton található két híd jövő évi rendbetételére, ami 1825-ben megvalósult. Ekkor épült meg a falu közepén az 1960-as évekig meglévő kőhíd.[40]
A korabeli utak sanyarú állapotát hangsúlyozza az 1780-as években végrehajtott első katonai felmérés. Kivételt csak az egri országút jelentett. Tardot ugyan valamilyen oknál fogva nem említik, de a szomszédos települések útjairól szóló leírás említi a falut. Cserépről a következőket jegyezték le: Az út Kácsra az erdőn át nagyon rossz minőségű, és csak könnyű fuvarral használható. A Sás hegy két oldalán lévő utak is olyanok, mint az előzőek. Egy rossz út is visz hegyen át, és azon sem lehet semmilyen fuvarral közlekedni. Az út, ami a mezők mentén visz Tardra, jó, és a szükséges hidakkal ellátott. Az, amelyik a kastélytól a szőlőhegyeken keresztül a tardi majorra megy, ugyanolyan jó.[41]
Rendszeres útépítési munkálatokat csak a kiépülő postahálózat útjain végeztek. Az ilyen utakra mint fentebb láttuk a vármegye figyelt oda; az ő feladata volt az utak, töltések lehetőség szerinti jó karban tartása. Az ezzel kapcsolatos munkák elvégzése a faluban élők vállára nehezedett.
Az utak építésének és karbantartásának sürgető gondja az árucsere, a kereskedelem fejlődésével szoros összefüggésben jelentkezett. Az 1890. évi I. törvénycikk, amely az utak építésének és karbantartásának a rendjét szabályozta, a legmagasabb jogállású tehát tartósabb és jobban karbantartott útnak az állami utat tartotta. Ez alatt voltak az úgynevezett törvényhatósági (megyei) utak. A községi közlekedési, úgynevezett vicinális utak a szomszédos települések közötti kapcsolatot biztosították, illetve a magasabb rendű utakhoz való csatlakozást tették lehetővé. Ezen utaknak jórészt még a XX. század első felében sem volt szilárd burkolata, s fenntartásuk a falvaktól komoly anyagi áldozatot követelt. Az utak állandó javítgatása a fuvarozással foglalkozó helybelieknek jövedelem-kiegészítést tett lehetővé. 1916-ban a Tard és Cserépváralja közötti vicinális utat tették rendbe.[42] Az egész utat 1923-ban kővel feltöltötték.[43] Ezen az úton 1928-ban is nagy felújítások voltak.[44] Az utat két oldalt végig akácfák szegélyezték.[45] A TardCserépváralja vicinális út a budapestzborói útba torkollott.[46] A Mezőkövesd felé vezető műutat az 1930-as években építették ki.[47]
A település belterületének útjai a XX. század első felében a kényszerű javítgatások ellenére mindvégig nehezen voltak járhatók. 1952-ben a község leghosszabb, 2 km hosszú főútját nem először próbálták rendbe tenni társadalmi munkában. Az önkéntes munkafelajánlások azonban egyre csökkentek, mire a helyi tanács kirendelés útján kötelezte a lakosokat az úthoz kő és kavics szállítására. Végső megoldást azonban ez sem hozott.[48] 1958-ban az Észak-Magyarország napilap így írt a tardi utakról: Csak egy változatlan a faluban, a
 |
| A Rákóczi utca (Fotó: Kovács Zs.) |
1958 nyarán a község mintegy 6 km hoszszú bekötőútját félmillió forintos költséggel, új kőburkolattal látták el.[50] A Rózsa Ferenc és a Rákóczi utca nagy pocsolyáit eltüntették, az akkori Béke tér kiépítetlen részeit 1959-ben feltöltötték.[51] 1960-ban a tanácselnök e területen az eredményeket így összegezte: A bekötő út megépítésével a vizes árkok is rendezve lettek, így az addigi víztócsák esős idők alkalmával ki lettek küszöbölve. A községi tanács jó munkáját dicséri az is, hogy az állami útépítési v-on keresztül a községhez tartozó Rákóczi utat, amely azelőtt járhatatlan volt, 900 méter területen makadám útra építette át.[52] 1965-re a rossz, nehezen járható utakat a település más részén is kijavították. A lakóházak egy része elé járdát építettek.[53]
A település belterületének útjai jórészt csak a XX. század utolsó évtizedében kaptak szilárd burkolatot. A Béke és a Rózsa Ferenc út után a Rákóczi út 1992ben lett leaszfaltozva. A többi út kőzúzalékkal leszórt- vagy földút volt. 1988ban a lakosság összefogásával, társadalmi munkában épült meg a Béke utcában a 4,5 km hosszú járda. 1994-ben újabb járdák épültek.[54] Az aszfaltburkolat nélküli utak 1994-ben, majd az 1990-es évek második felében kaptak aszfaltréteget. A falu hídjait 1978-ban építették újjá.[55]
A kapitalista gazdaság tőkés átalakulásának egyik előfeltétele a korszerű infrastruktúra-rendszer megteremtése volt. Ebben nagy előrelépést jelentett egész Borsod megye számára a kiépülő vasúthálózat, ami által javultak az értékesítési és szállítási lehetőségek. (A MiskolcBudapest közötti vasútvonal 1870-ben nyílt meg.)[56] Ebből Tardnak nem sok haszna volt. A mezőkövesdi vasútállomás
 |
| Buszmegálló a falu szélén (Fotó: Kovács Zs.) |
Tard közlekedési viszonyai mindenkor a kedvezőtlenebbek közé tartozott. Ezen gyökeres változást, fejlődést a 2002-es átadás előtt álló, Bogács felé megépített új út hozhat, mely vélhetően a MiskolcEger közötti közúti közlekedés egyik új útvonala lesz. Ez a régi földút nyomvonalán halad keresztül a két település között, mintegy 2,7 km-en.
A közlekedés gördülékenyebbé tételét célozta meg a TardCserépváralja közötti műút teljes felújítása, és az az intézkedés, amely Cserépváralja községgel közösen csuklós autóbuszjárat indítását és buszforduló építését indítványozta. Ezt a lépést a buszjáratok zsúfoltsága indokolta. A község négy új fedett buszmegállójának megépítésével (2001) tovább javultak a távolsági közlekedés feltételei.[59]
A község és a környező települések fejlődéséhez mint korábban láttuk a postahálózat XVIII. századi kiépülése is hozzájárult. Tardon már a 1790-ben volt postaállomás, amit az egri postamesterség annak távolsága miatt át akart helyeztetni Emődre vagy Kövesdre.[60] Az elképzelés 1794-ben megvalósult, a tardi postaállomást Kövesdre helyezték át. Postamester vezette postahivatala az 1860-as években lett újra a falunak. 1911-ben Sályba akarták áthelyezni, de erre nem került sor.[61] A posta tradicionális szerepköre 1861-től a táviratközléssel, 1888-tól a távbeszélő szolgáltatással bővült. Ezek a XX. század elején Tardon is megjelentek. Telefonja 1937 előtt lett a községnek.[62]
A településen a villamosítást későn, csupán az 1958-as VB határozattal kezdték el, és 1960-ban fejezték be.[63] Az utcai közvilágítás első korszerűsítése 19891990-ben valósult meg. A Béke és a Rózsa Ferenc úton halogén izzókra cserélték a hagyományos izzókat.[64]
A vízi közmű munkálatainak elkezdésére 1979-ben, átadására 1981-ben került sor. A 11 900 méter hoszszú közkifolyós rendszer 33 utcai kifolyóval épült meg. 1985-ben 264, 1990-ben 352 lakás csatlakozott a hálózatra. A csak udvari kifolyóval rendelkező lakások száma akkor még 45 volt.[65]
A vezetékes gázberuházás 1993-ban valósult meg, a szennyvízcsatorna-hálózat munkálatai 2002-ben zajlanak. A munkálatok során 6500 méter hosszú nyomóvezetéket fektetnek le, amin keresztül a gravitációs csatornahálózat a bogácsi tisztítóhoz fog csatlakozni.[66]
1993-ig telefonnal csak az orvos, az iskola, az önkormányzat és a közületek rendelkeztek. A távközlési beruházás ezen a szegényes telefonellátottságon változtatott. Mobil telefontulajdonosok igényét elégíti ki a nemrégiben átadott Pannon GSM torony, ami lehetővé teszi, hogy ne csak a magasabb térszíni helyekről lehessen telefonálni.[67]
A két világháború között a községnek a Tardi Hitelszövetkezet mellett a Hangya és 3 szatócs boltja volt.[68]
 |
| A faluház és az előtte lévő főtér (Fotó: Stefán Norbert) |
A II. világháború után számszerűleg a bolthálózat sokáig nem növekedett. 1961-ben négy szövetkezeti bolt (2 vegyesbolt, 1 italbolt és 1 húsbolt) kereste a vásárlók kegyét. A vásárolt áruk között továbbra is alacsony volt az élelmiszercikkek aránya, mivel azt a lakosok jobbára megtermelték saját szükségletükre.[70] Az 1954-ben létesített boltot a korabeliek szövetkezeti áruháznak nevezték.[71] Az ABC kisáruház tanácsi beruházásként 1985-ben épült meg, s 1987-ben lett átadva, jelentősen javítva az áruellátás minőségi és mennyiségi mutatóit.[72]
1990-ben 6 kiskereskedelmi boltja és 2 vendéglátóhelye volt a falunak. Ebből 4 volt élelmiszer- és 2 vegyesbolt.[73] A rendszerváltás után a kiskereskedelmi boltok száma megnőtt. 2000-ben 10 bolt mellett (ebből 7 élelmiszer bolt), már 5 vendéglátó egységgel rendelkezett a falu.[74]
 |
| A Tardi-patak és a kiépített medre (Fotó: Kovács Zs.) |
A tervezett és megvalósult fejlesztések a község településszerkezetében lényeges változásokat nem okoztak. Az ÉNyDK lefutási irányú utcahálózat rendszerét a mai napig megőrizték. A település déli részén a zsákutcák megszüntetése, a község fő útjával kapcsolatot teremtő KNy-i irányú úthálózat kialakítása volt az egyik elérendő cél. Tömbfeltárással és a beépítetlen telkek beépítésével növelték a lakóterületet. Rendezték a temető környékét, befejeződött a római katolikus templom környékének helyreállítása. Az új burkolat, a járda és a kerítés elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott a hívek társadalmi munkája és adománya. A rendszerváltás idején egyházi és állami támogatással épült fel a Szeretetház.[76]
A legjelentősebb és leglátványosabb beruházás a faluközpont kialakítása volt (2002-ben), amivel a község múltjában meglévő fejlődési hiányosságokat és elmaradottságot sikerült felszámolni. Az új faluközpont a település legszebb és legkorszerűbb része lett.
A községben, a faluközponton keresztül folyó Tardi-patak medrének kiépítése az 1976-ban kezdődött el, de teljesen még ma sincs készen. A patak áradásai még napjainkban is problémát okoznak. Főleg a faluközpont keleti része bel- és árvízveszélyes terület. A csapadékvíz elvezetése nyílt árkokkal történik, melyek a főút két oldalán találhatók.[77]
A község legfontosabb infrastruktúrával kapcsolatos statisztikai adatai a XX. század végén, 2000-ben a következők:. 40,49 km2 terület, 586 lakás, ebből ugyanennyi villamos energiát, 392 vezetékes gázt fogyasztó, 12 km közüzemi vízvezeték hálózat, melyre 538 lakás van rácsatlakozva, 3 közterület kifolyó, 440 telefon, 283 személygépkocsi, 10 bolt, ebből 6 élelmiszerbolt és 5 vendéglátóhely. A községben 48 vállalkozás működött 6 kft-vel, 6 bt-vel és 36 egyéni vállalkozóval.[78]
34. Györffy, 1963. 747. ill. Frisnyák, 2000. 18.
35. Dobrossy, 2000. 5960.
36. Stefán, 2002. 61.
37. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A 501/c. XIV. 485. o.
38. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 3969/1824.
39. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 3969/1824.
40. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 3969/1824.
41. Csorba, 1990. 70.
42. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 11182/1916.
43. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 5814/1923.
44. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 627. és 6773/1898.
45. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 82/1925.
46. HalmayLeszih, 1929. 683.
47. Szabó, 1986. 112.
48. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d. 1952.
49. ÉM. 1958. ápr. 4. 8. p. szept. 30. 3. p.
50. ÉM. 1958. szept. 30. 3. p.
51. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d. 19571959. Kisebb mocsaras területek lecsapolására, utak vízmentesítésére korábban is sor került. Ilyen alkalomról tudunk 1911-ben, 1914-ben, 1924-ben és 1925-ben. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 1886/1911., 1787. és 2272/1914., 6226/1924. és 1740/1925.
52. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960.
53. ÉM. 1965. 267. sz. 6. p.
54. Vajdovicsné, 1992. 41.
55. TPH. közlése.
56. Fata, 2001. 4950.
57. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d. 1957.
58. Vajdovicsné, 1992. 23.
59. ÉM. 2001. ápr. 11.
60. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 2418/1790. és 251/1793. ill. Kamody, 1985. 141.
61. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 1463/1920. ill. Magyarország helységnévtára 1873. és 1898, 1327. ill. 708. ill. Kamody, 1985. 141.
62. Helységnévtárak adataiból.
63. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. b. 19581960.
64. Vajdovicsné, 1992. 17.
65. Vajdovicsné, 1992. 1416.
66. Stefán, 2002. 74.
67. Stefán, 2002. 74. ill. TPH. közlése.
68. Csíkvári, 1939. 154.
69. Szabó, 1986. 6569.
70. KovácsEgri, 1961. 614.
71. Krajnyik, 1963. 32.
72. Vajdovicsné, 1992. 2426.
73. Vajdovicsné, 1992. 2426.
74. B.-A.-Z. m. stat. évk., 2000. 407.
75. Stefán, 2002. 68.
76. Stefán, 2002. 69.
77. Stefán, 2002. 71. ill. TPH. közlése.
78. B.-A.-Z. m. stat. évk., 2000.
|
|