 |
 |
XIII. Egyháztörténet
A harangláb, a harangok és a keresztek
A harangokról és keresztekről az első feljegyzések az 1740-es évekből maradtak fenn. 1742-ben a harangokról tudjuk, hogy különálló faharanglábon függtek.[100]Az 1746-os canonica visitatio alkalmával a következőket jegyezték le: A templom kerítésén kívül lévő új fa harangtornyon 3 harang van. A nagyobb 2 mázsa 54 font, a középső 1 mázsa, a legkisebb 30 fontos. Mind fel vannak szentelve Szent Péter és Pál tiszteletére. A negyedik harangocska a tornyocskában van, ez kb. 12 fontos. Szent József tiszteletére szentelt.[101]
1768-ban már nem emlékeznek a harangok szentelésére, és a harangok súlyában is eltérések tapasztalhatók: A templomtetőn kis fatornyocska kisharanggal, de különálló fa haranglábon is van 3 harang. Egy 2 mázsa 54 fontos, egy 60 fontos, egy 20 fontos. Ezek felszenteléséről senki nem tud semmit.[102] Az 1829-es vizitáció szerint az egyik harangot 1745-ben áldották meg.[103]
 |
| A körmeneteknél használt legrégibb, XVIII. századi harang (Fotó: Kovács Zs.) |
1930-ban a plébános nem kis boszszúságára özv. Sándor Jánosné mindenképpen harangot akart adományozni az egyháznak. A harang azonban nem fért el a toronyban. A katolikus pap nem tudta valamilyen más egyházi kegytárgy vásárlására rávenni az adományozót, így a legkisebbet leszerelték, és a temetőben állították fel. Helyébe az újabb 2 mázsás harang került. A plébános a kisharangot nem
 |
| A katolikus templom harangjai (Fotó: Kovács Zs.) |
A 2000-ben végzett vizitáció szerint négy harangja volt az eklézsiának. Az első Szűz Mária tiszteletére szentelt, súlya 411 kg bronz. Felirata: Bodogságos Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya, könyörülj érettünk. Isten dicsőségére, a világháborúban elvitt nagyharang pótlására készíttették: Molnár Pál Ignácz és neje Tóth Katalin és Tard község buzgó r. kat. lakosai 1928. évi június 29. Öntötte Szlezák László harangöntő Budapesten. A második Jézus Szive tiszteletére szentelt, 205 kg súlyú bronz. Felirata: Jézus Legszentebb Szíve, jöjjön el a te országod. Isten dicsőségére és Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére készíttette a tardi róm kat. templom részére ö. Sándor Jánosné, született Dusza Erzsébet az úrnak 1930. évében. Öntötte Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten. A harmadik Szent Antal tiszteletére szentelt, 130 kg súlyú bronz. Felirata: OQUAM Gloriosum et Admiralibe est nomen tuum domine 1741. A negyedik Szent Donát tiszteletére szentelt, 30 kg sárgaréz. Felirata: Tard /Har:/ An-o M... A megjegyzés szerint a templom előtti főoltárnál van elhelyezve. Ezt a harangot körmenetek alatt a templom előtti haranglábra vonják fel, és itt húzzák meg.[107]
A harangozást mindig a megbízott harangozó vagy sekrestyés végezte. 1746-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv így írt erről: Barták János a harangozó, aki 80 éves. Beszélte közepesen a latin nyelvet, anyanyelve magyar volt. Ki van oktatva a hit alapjaiból. Jó erkölcsű, rendes az életvitele, felesége jó hírű. A plébánostól függ. Szorgalmasan eleget tesz hivatalának. A sekrestyésnek van alkalmatos háza. Jó karban tartja a község. Jövedelme: fél mérőt kap minden külön jobbágytól, ami felmegy 8 köböl gabonára. Más jövedelme nincs. Egy éves jövedelme 10 rajnai forint.[108]
1768-ban a harangozó Hortulányi Mihály volt. A plébános és a község fogadta fel. Józan életű, jó erkölcsű. Legjobb tudása szerint törekszik mindennek a tisztántartására.[109]
A harangozói állás egészen 1977-ig fennállt. Ekkor Karkus Jánosné volt a harangozó. A harangozói állással járó lakást 1968-ban adták el.[110]
Az útszéli szobrokról és keresztekről először az első egyházlátogatási jegyzőkönyvből értesülünk: A falun kívül az Eger felé vezető út mellett áll egy szobor, kőből építve és a régi mód szerint befedve zsindellyel, amelyen egy fakereszt van. Senki sem viseli hivatalból gondját, de a község jó karban tartja. Van egy másik feszület a falun kívül Eger felé a temetőben. Daróc felé a falun kívül egy vörös színű fakereszt. A község ügyel ezek megőrzésére.[111]
1768-ban a következőket jegyezték fel: Kőből emelt oszlop vagyis szobor az egri út mentén van. Ugyanazon út mentén áll egy vörös színre festett kereszt az Üdvözítő képmásával. A temetőben egy másik kereszt, korpusz nélkül, a harmadik a templom mellett áll. Mindegyik jó állapotban, de nincs alap a fenntartásukra.[112]
 |
 |
| Az 1808-bban állított kőkereszt a volt egri útnál (Fotó: Takács L.) |
A Dusza és a Pap család által 1996-bban állított szobor (Fotó: Kovács Zs.) |
Ezek közül a keresztek közül a templom előtti, a daróci út melletti, a temetőben lévő és az egri út mellett álló szobor rajta vannak az 1777-ben Tardról készült térképen is.[113]
1791-ben Sándor Mihály állíttatott fakeresztet a temetőben.[114]
Az 1829-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1808-ban Zsarnay István plébános áldotta meg a Csábrádi András jobbágy által ekkor felállíttatott kőkeresztet az egri útnál. Az ábrányi útnál is volt ekkor egy kőkereszt, amelyet Tardi Pál állíttatott 1811-ben.
1863-ban Antal Mátyás állíttatott fakeresztet a templom előtt, de az 1896ra teljesen elkorhadt. A 40 forintos fenntartási alapja kevésnek bizonyult, ezért Béres Mihályné, született Kulmann Henrietta a Millennium tiszteletére nyolcszögletű kőkeresztet állíttatott ide vas aranyozott Krisztussal.[115] Az érsek 24 koronát adott 1900-ban ennek a keresztnek a javára, illetve 20 koronát az iskolakert feletti kőkereszt javára.[116]
1901-ben és 1902-ben is állítottak egy-egy kőkeresztet. Előbb Dusza Erzsébet és Julianna a közös legelőből a régibb temetőhöz nyert új temetőrészbe, és annak fenntartására 40 koronát adtak. Majd Varga András és neje, Hajdú Erzsébet a község déli részén, a Mezőkövesd felé vezető út mellett állíttattak egy kőkeresztet, amit korláttal bekerítettek és költségeire 40 koronát adtak. [117]
1907-ben az iskolakert feletti kőkeresztet a vihar annyira összetörte, hogy csak az alapkő maradt használható. Egy év múlva Bók János tibolddaróci kőfaragó tette rendbe 70 korona ellenében.[118]
Dusza István végrendeletileg hagyott 1916-ban 200 koronát az általa a határban emelt Szent Vendel szobor fenntartására.[119]
A főút mellett, a település szélén álló kőszobrot 1996-ban a Dusza és a Pap család állíttatta.
100. Soós, 1985. 100.
101. FLE. 3412 69.
102. FLE. 3412 69.
103. FLE. AV. 3576.
104. FLE. AV. 3164. ill. TKP. I. 1836.
105. FLE. AN. 1618. Tard 3050/1928.
106. FLE. AN. 1618. Tard 3978/1930.
107. TKP. I. A tardi plébános közlése.
108. FLE. 3412. 69. Fordította Dr. Tóth Péter.
109. FLE. 3412. 69.
110. TKP. I. Iktatókönyv. 37., 41. és 53.
111. FLE. 3412. 69.
112. FLE. 3412. 69.
113. Papp-VáryHrenkó, 1990. 133. Lásd még a belső borítón.
114. FLE. AV. 488. Lásd még a 15. oldalon.
115. FLE. AN. 1617. Tard 2878/1896.
116. FLE. AN. 1617. 1644/1900.
117. FLE. AN. 1617. 4937/1901. és 1588/1902.
|
|