 |
 |
XIII. Egyháztörténet
A plébánia
Az 1777-es térképen látható, hogy a régi plébánia épülete az egykori templommal szemben helyezkedett el.[82] Egyes feljegyzések szerint 1728-ban emelték.[83]Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőket jegyezte le róla: A plébánia fából újonnan épített, náddal fedett. A plébánosnak egy szobája, oldalsó kamarával. Ez alatt van egy pince, amely a szélén és a homlokzatán falazott, 16 hordó bort befogad. A család számára van egy eléggé nagy és hasonló oldalkamrás szoba, középen konyha kőből. A ház mellett kertecske a vetemény számára. Kelet felé a háztól a templom mellett gyümölcsös és káposztáskert. A plébánia kapuja előtt dél felé, a mezőre vezető úton túl van egy szérűskert, ahol a széna és a szalma őrzésére alkalmas istálló is van, ami gerendákból áll és újonnan épült. Az udvar sövénnyel kerített.[84]
1768-ig ugyanezt az épületet használta a katolikus pap. A plébániaház fából épült, de nyomorult állapotban van. Ehelyett a község most épít kőből házat a plébános részére.[85]
Ezt az épületet szalmatetővel fedték. 1812-re elhanyagolttá vált, teteje pedig teljesen tönkrement. Az érsek szerint, minden becstelenítés nélkül a legrongyosabbak közül való. A javítások ... a szegény jobbágyok ájtatos adománya.[86] Ekkoriban a miséket is itt tartották, mivel a templom még rosszabb állapotban volt. Majd az épület tönkremenetele után a hívek az iskolában gyűltek össze.[87]
A Királyi Kamara 1824-ben felújította a paplakot, és egy helyiséggel kibővítette, így a papnak 3, cselédjének pedig 1 szobája lett.[88] Három évtized elteltével, 1857-ben állapota annyira leromlott, hogy kénytelenek a plébánosnak egy uradalmi tiszti lakást adni mégpedig a volt számtartói lakást a lepusztult épület helyett.[89] Ekkortól áll a plébános háza a mai helyén. Ezen a részen korábban mint azt az 1777-es térkép is szemlélteti , uradalmi épületek álltak.[90] A XX. század elejéig nem tudunk meg közelebbit a plébániáról. 1909-re az uradalmi tiszti lakásból kialakított épület romos állapotban volt. A plébános kérésére Coburg herceg ígéretet tett annak helyreállítására. Az egészségtelen épület teljes felújítást igényelt, de felújítása helyett a tél beálltával csak a zsindelyezésbe kezdtek.[91]
A herceg személyes látogatást tett, és ideiglenesen egy vízelvezető árkot ásatott a plébánia mellett. Kérésére 1910-ben Borsod megye főmérnöke, Bartos Jenő megvizsgálta a plébániát. Az épület a terep legmélyebb helyén áll, mert a talaj majdnem mindenütt magasabb az épület környékén, mint az épület tövében, úgy hogy a felszíni és a talajvizek iránya úgyszólván minden oldalról az épület falaihoz vezetnek. ... A vízelvezető árok nem vált be, mivel az ároknak negatív szerepe van. ... A köztér csapadékvizét és a községháza udvarából kifolyó vizet is bevezeti a lelkész kertjébe. ... A helységek padlószintje jóval alacsonyabb, illetve mélyebben fekszik, mint az épület főfala mellett közvetlenül fekvő terep szintje. ... miáltal a fal teljesen átnedvesedett, azon a víz a szobába szivárog be, és a penészgomba melegágyát képezi. ... Javaslat a karbahozatal iránt: A helységek 1 méter magasságig feltöltendők, ... a falak legalább 1,6 méterrel felfalazandók. A falazást az épület falai elbírják, mert mély alapokkal bírnak és 70 cm vastagságúak és kemény tardi réteges kőből készültek. ... Az egész udvar feltöltendő, hogy a lejtés az udvar közepe felé irányuljon.[92]
1913-ra a lelkészlakot a kegyúr átalakítatta, ami ennek ellenére gombás, egészségtelen maradt.[93]
1922-ben a kegyúr újra ígéretet tett a renoválásra, illetve az újjáépítésre, mivel a vármegyei tiszti főorvos véleménye szerint a plébánia egészségtelen és lakásnak
 |
| Elképzelés az új plébánia építésére (FLE. AN. 1617. 1575/1910.) |
Az átépítésre, illetve felújításra 1934-ben került sor.[96] Ekkor mind a herceg, mind az érsek részéről felvetődött, hogy teljesen új helyen építtetik fel a plébániát, de végül maradtak a régi teleknél.[97] Az uradalmi erdőmérnök és Makovszky építész március végén felmérte a felújítás, illetve az újjáépítés költségét. A tatarozás szerintük 33 ezer, az újjáépítés 36 ezer pengőbe került volna. Mivel a költségek között kicsi volt a különbség, ezért új plébánia építése mellett döntöttek. A plébánia épületének eredeti tervei 1934-ből maradtak fenn.[98]
A felújítás a melléképületekre nem terjedt ki. Ezeket részben lebontották, részben dűlőfélben hagyták, a plébános ezért 1940-ben kérte a kegyurat, azok
 |
 |
felépítésére, mert cselédeit, állatait, terményeit
 |
| A plébánia épülete (Fotó: Kovács Zs.) |
A katolikus egyház pénztári főnaplója szerint a II. világháború után a villanyt 1960ban vezették be. A telefon beszerelésére 1969-ben került sor. Majd 1972-ben elkészült a fürdőszoba. A 2000. évi egyházmegyei vizitáció a plébánia építését 1930-ra teszi. Utolsó renoválása 1992-ben volt.
A plébánián található a kereszteltek anyakönyve 1705-től, a házasultak anyakönyve 1706-tól, a halottak anyakönyve 1735-től, a bérmáltak anyakönyve 1852-től, a jegyesek naplója 1912-től. Itt őrzik még a katolikus egyház képviselő-testületi jegyzőkönyveit, a pénztárkönyveket, az iktatókönyveket és a XVIII. század elejétől számos iratot.
82. Papp-VáryHrenkó, 1990. 133. Lásd még a belső borítón.
83. B.-A.-Z. M. Lt. XV. 17. Tard 1728.
84. FLE. 3412. 69. Fordította Dr. Tóth Péter.
85. FLE. 3418. II. 105. Fordította Dr. Tóth Péter.
86. FLE. AN. 1616. Tard 205/ 1812.
87. FLE. 3164.
88. FLE. 3576.
89. FLE. AN. 1616. Tard 1332/1857. ill. TKP. I. 1896.
90. Papp-VáryHrenkó, 1990. 133. Lásd még a belső borítón.
91. FLE. AN. 1617. 4044/1909. és 5940/1909.
92. FLE. AN. 1617. Tard 1575/1910.
93. FLE. AN. 1618. Tard 5694/1913.
94. FLE. AN. 1618. Tard 1922.
95. FLE. AN. 1618. Tard 394/1922. Lásd még a 16. oldalon.
96. FLE. AN. 1618. Tard 6610/1940.
97. FLE. AN. 1618. Tard 1702/1930.
98. FLE. AN. 1618. Tard 4935/1934.
99. FLE. AN. 1618. Tard 6610/1940. Lásd a 280. oldalon.
|
|