 |
 |
XIV. Iskolatörténet
Az állami oktatás
 |
| Előmeneteli és mulasztási napló részlete 1908-ból (B.-A.-Z. M. Lt. VIII. 337/6.) |
Tardon 1950-ben lépett érvénybe az 1948-ban meghozott törvény.[57] Az állam tulajdonába került a falu központjában lévő iskolaépület, ami 1875-ben épült meg 2 tanteremmel, majd 1912-ben hozzáépítettek egy 3 tantermes részt tantermenként 80 gyerekkel, amely jelenleg is áll. 1956-ban a Béke út 48. szám alatti 2 tanteremmel és egy szolgálati lakással gyarapodott az intézmény. Ez az épület jelenleg az egyház tulajdonában van.[58] 1967-ben a Béke téri 1912-ben épült épülethez még 3 tantermet húztak (40 fő/terem). Végül 19911992-ben nyerte el az iskola épülete jelenlegi formáját, mikor átadásra került egy új emeletes rész 4 tanteremmel, 2 szaktanteremmel (kémia és nyelvi labor), szertárakkal, kiszolgálóhelyiségekkel, illetve ekkor épült meg a környék egyik legszebb ilyen funciót betöltő épülete, a tornaterem is. A tornaterem iskola időn kívül a faluház szerepét is betölti, átadása óta itt zajlanak a falu közösségi rendezvényei (falunap, falugyűlések, bálok, sportversenyek, kulturális események, lakodalmak stb.).[59]
Az oktatás 1990-ig tehát több épületben zajlott, sőt a gyereklétszám nagysága és a tanterem hiány miatt felváltva délelőtt és délután folyt a tanítás 1963tól 1980-ig. Ennek másik oka az volt, hogy a cserépváraljai felső tagozatos tanulók a körzetesítés folytán központi rendelkezésre 1963. szeptember 1-től Tardra jártak iskolába, egészen 1994-ig, amikor Cserépváralja és Tard közösen megszüntette a tagiskolai státust. Tardra azonban jelenleg is járnak cserépváraljai diákok, létszámuk évek óta 1015 fő között mozog.[60]
 |
 |
 |
| A volt katolikus iskola a Béke úton (Fotó: Kovács Zs.) |
A faluban a szocializmus alatt több ún. pedagóguslakás épült, amelyeket az önkormányzat az 1990-es évektől kezdve értékesített, illetve azok egyházi tulajdonba kerültek. Jelenleg 5 lakás van még önkormányzati tulajdonban. Pedagógus szolgálati lakások voltak a következők: Béke u. 48/a és 194., Béke tér 3. (három lakás a tornaterem helyén), Rákóczi u. 1. és 53/a-b, Rózsa F. u. 2/a-b, és 59/a-b.[62]
Az iskola tantestülete mindig stabilnak volt mondható. A fiatalon idekerült nem tardi pedagógusok szép számmal letelepedtek, illetve kinevelődött a falu lakosaiból is egy pedagógus értelmiségi réteg, akik Tardon, illetve a környék iskoláiban tanítanak. A változó összetételű tantestület tagjai közül a faluban az öregebbek még ma is emlegetik Novothny tanító úr, Krajnyik tanár úr, a középkorúak Kovács János és Gál Imréné nevét.
A tantestület összetétele 1981/82-ben az óvodai nevelőkkel együtt: Nagy József igazgató, Szikszai Imre igazgató helyettes, Dudás Lászlóné óvodavezető, Szerdahelyi Erzsébet, Parizsa József, Parizsa Józsefné, Szemán Lászlóné, Nagy Józsefné, Szlatki Istvánné, Kókáczi Tibor, Váczi Tamás, Szabó Barnáné, Guba Erzsébet, Dományné Karászi Aranka, Czeglédy Lajos, Czeglédy Lajosné, Hajdu Lajosné, Orosz Józsefné, Gál Imréné, Császár Erika, Erdős Márta, Mészáros Zsófia, Czeglédy Lászlóné, Tóth Lászlóné és Barcziné Pető Erzsébet.
Az 1999/2000. tanévben Tardon az általános iskolában tanított és dolgozott: Gál János igazgató, Gálné Miklovics Anikó igazgató helyettes, Szikszai Imre, Szemán Lászlóné, Gaál Miklósné, Kinczel Miklósné, Joóné Kovács Eleonóra, Komárominé Vajdovics Elvira, Pázmándi Erika, Vajdovicsné Novák Piroska, Kákóczi Tibor, Lénártné Molnár Mónika, Czuforné Kleszó Éva, Bajzáth Józsefné iskolatitkár, Tóth Lászlóné és Ficzere Frigyesné takarítók.
Az iskolát mindig kitűnő igazgatók irányították. Igazgatók voltak: Novothny László 19501960, dr. Demjén Sándor 19601964, Nagy József 1964 1986, Szikszai Imre (megbízott) 19861987, Czeglédy Lajos 19871992, Nagy József (megbízott) 19921993, Szikszai Imre 19931998 és Gál János 1998-tól.
Az iskola 2000-től Szabó Zoltán Általános Iskola néven működik, alapító
 |
| A Szabó Zoltán Ált. Isk. egyik épülete (Fotó: Kovács Zs.) |
A rendszerváltás előtti úttörőmozgalomban a tardi általános iskola is részt vett. A helyi úttörőcsapat Petőfi Sándor nevét vette fel, és akkoriban aktívan irányította az iskolások szabadidős tevékenységét. Táborokat, hulladékgyűjtést, társadalmi munkát szervezett. Az úttörők és szüleik társadalmi munkában dolgoztak az iskola, a sportpálya, a sportöltöző, a házasságkötő terem és az óvoda építésénél is. A rendszerváltás után az úttörőmozgalom elhalt. A diákok tanuláson kívüli szabadidős tevékenységét jelenleg a helyi diákönkormányzat szervezi. Az iskolában tevékeny szakkörök, sportkörök működnek. Lehetőség van a hagyományok ápolására, a zene és az idegen nyelv tanulására.
Az iskola beiskolázási mutatói az elmúlt évtizedekhez képest jelentősen javultak. Az 1960-as években még csak 5060 %-os volt, míg a rendszerváltás óta közel 100 %-os a beiskolázási, továbbtanulási arány.
57. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 12. 1215. 257. sz. irat.
58. Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
59. Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
60. Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
61. Pap, 1977. 1012. ill. Varga, 1970. 589. ill. Vajdovicsné, 1992. 3032. és Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
62. Továbbiakra az iskolánál végig: Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
|
|