Előző fejezet Következő fejezet

XIV. Iskolatörténet

Az állami oktatás

    
Előmeneteli és mulasztási napló
részlete 1908-ból
(B.-A.-Z. M. Lt. VIII. 337/6.)
A történeti fejlődés hosszú évszázadai során az iskoláztatás, az iskola fenntartása, a nevelés szinte kizárólag az egyházközségek joga, feladata volt. Az 1948-ban végrehajtott államosítás a felekezetek e jogkörét megszüntette. Az államosításig az egyháznak a községben 6 osztályos iskolája volt.
     Tardon 1950-ben lépett érvénybe az 1948-ban meghozott törvény.[57] Az állam tulajdonába került a falu központjában lévő iskolaépület, ami 1875-ben épült meg 2 tanteremmel, majd 1912-ben hozzáépítettek egy 3 tantermes részt tantermenként 80 gyerekkel, amely jelenleg is áll. 1956-ban a Béke út 48. szám alatti 2 tanteremmel és egy szolgálati lakással gyarapodott az intézmény. Ez az épület jelenleg az egyház tulajdonában van.[58] 1967-ben a Béke téri 1912-ben épült épülethez még 3 tantermet húztak (40 fő/terem). Végül 1991­1992-ben nyerte el az iskola épülete jelenlegi formáját, mikor átadásra került egy új emeletes rész 4 tanteremmel, 2 szaktanteremmel (kémia és nyelvi labor), szertárakkal, kiszolgálóhelyiségekkel, illetve ekkor épült meg a környék egyik legszebb ilyen funciót betöltő épülete, a tornaterem is. A tornaterem iskola időn kívül a faluház szerepét is betölti, átadása óta itt zajlanak a falu közösségi rendezvényei (falunap, falugyűlések, bálok, sportversenyek, kulturális események, lakodalmak stb.).[59]
     Az oktatás 1990-ig tehát több épületben zajlott, sőt a gyereklétszám nagysága és a tanterem hiány miatt felváltva délelőtt és délután folyt a tanítás 1963tól 1980-ig. Ennek másik oka az volt, hogy a cserépváraljai felső tagozatos tanulók a körzetesítés folytán központi rendelkezésre 1963. szeptember 1-től Tardra jártak iskolába, egészen 1994-ig, amikor Cserépváralja és Tard közösen megszüntette a tagiskolai státust. Tardra azonban jelenleg is járnak cserépváraljai diákok, létszámuk évek óta 10­15 fő között mozog.[60]





A volt katolikus iskola a Béke úton
(Fotó: Kovács Zs.)
Az általános iskola fontosabb adatait a következő táblázat szemlélteti.[61]



     A faluban a szocializmus alatt több ún. pedagóguslakás épült, amelyeket az önkormányzat az 1990-es évektől kezdve értékesített, illetve azok egyházi tulajdonba kerültek. Jelenleg 5 lakás van még önkormányzati tulajdonban. Pedagógus szolgálati lakások voltak a következők: Béke u. 48/a és 194., Béke tér 3. (három lakás a tornaterem helyén), Rákóczi u. 1. és 53/a-b, Rózsa F. u. 2/a-b, és 59/a-b.[62]
     Az iskola tantestülete mindig stabilnak volt mondható. A fiatalon idekerült nem tardi pedagógusok szép számmal letelepedtek, illetve kinevelődött a falu lakosaiból is egy pedagógus értelmiségi réteg, akik Tardon, illetve a környék iskoláiban tanítanak. A változó összetételű tantestület tagjai közül a faluban az öregebbek még ma is emlegetik Novothny tanító úr, Krajnyik tanár úr, a középkorúak Kovács János és Gál Imréné nevét.
     A tantestület összetétele 1981/82-ben az óvodai nevelőkkel együtt: Nagy József igazgató, Szikszai Imre igazgató helyettes, Dudás Lászlóné óvodavezető, Szerdahelyi Erzsébet, Parizsa József, Parizsa Józsefné, Szemán Lászlóné, Nagy Józsefné, Szlatki Istvánné, Kókáczi Tibor, Váczi Tamás, Szabó Barnáné, Guba Erzsébet, Dományné Karászi Aranka, Czeglédy Lajos, Czeglédy Lajosné, Hajdu Lajosné, Orosz Józsefné, Gál Imréné, Császár Erika, Erdős Márta, Mészáros Zsófia, Czeglédy Lászlóné, Tóth Lászlóné és Barcziné Pető Erzsébet.
     Az 1999/2000. tanévben Tardon az általános iskolában tanított és dolgozott: Gál János igazgató, Gálné Miklovics Anikó igazgató helyettes, Szikszai Imre, Szemán Lászlóné, Gaál Miklósné, Kinczel Miklósné, Joóné Kovács Eleonóra, Komárominé Vajdovics Elvira, Pázmándi Erika, Vajdovicsné Novák Piroska, Kákóczi Tibor, Lénártné Molnár Mónika, Czuforné Kleszó Éva, Bajzáth Józsefné iskolatitkár, Tóth Lászlóné és Ficzere Frigyesné takarítók.
     Az iskolát mindig kitűnő igazgatók irányították. Igazgatók voltak: Novothny László 1950­1960, dr. Demjén Sándor 1960­1964, Nagy József 1964­ 1986, Szikszai Imre (megbízott) 1986­1987, Czeglédy Lajos 1987­1992, Nagy József (megbízott) 1992­1993, Szikszai Imre 1993­1998 és Gál János 1998-tól.
     Az iskola 2000-től Szabó Zoltán Általános Iskola néven működik, alapító
A Szabó Zoltán Ált. Isk. egyik épülete
(Fotó: Kovács Zs.)
okirata szerinti feladata az általános iskoláskorúak általános műveltségét megalapozó nappali rendszerű nevelés és oktatás az 1­8. évfolyamon. Eszköz és taneszköz felszerelése jónak mondható, évenként sikerült beszerezni az oktatás kellékeit fenntartói segítségből és pályázatokból. Az elmúlt időszakban számítástechnikai tantermet alakítottak ki, kondigépeket, új padokat, asztalokat, applikációs képeket és különböző audio-vizuális eszközöket vásároltak.
     A rendszerváltás előtti úttörőmozgalomban a tardi általános iskola is részt vett. A helyi úttörőcsapat Petőfi Sándor nevét vette fel, és akkoriban aktívan irányította az iskolások szabadidős tevékenységét. Táborokat, hulladékgyűjtést, társadalmi munkát szervezett. Az úttörők és szüleik társadalmi munkában dolgoztak az iskola, a sportpálya, a sportöltöző, a házasságkötő terem és az óvoda építésénél is. A rendszerváltás után az úttörőmozgalom elhalt. A diákok tanuláson kívüli szabadidős tevékenységét jelenleg a helyi diákönkormányzat szervezi. Az iskolában tevékeny szakkörök, sportkörök működnek. Lehetőség van a hagyományok ápolására, a zene és az idegen nyelv tanulására.
     Az iskola beiskolázási mutatói az elmúlt évtizedekhez képest jelentősen javultak. Az 1960-as években még csak 50­60 %-os volt, míg a rendszerváltás óta közel 100 %-os a beiskolázási, továbbtanulási arány.

57. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 12. 1215. 257. sz. irat.
58. Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
59. Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
60. Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
61. Pap, 1977. 10­12. ill. Varga, 1970. 589. ill. Vajdovicsné, 1992. 30­32. és Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.
62. Továbbiakra az iskolánál végig: Szabó Z. Ált. Isk. iratanyaga.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet