 |
 |
XV. A civil szervezetek és a művelődés
Egyesületek, civil szerveződések
 |
| A Tardi Katolikus Ifjúsági Egyesület alapszabályának részlete 1912-ből (B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 1192/1912.) |
Az első egyesület, melynek létrejöttéről tudunk, a Tardi Katolikus Ifjúsági Egyesület. A szervezet 1912-ben alakult meg.[1] Célja volt a tankötelezettségnek eleget tett földműves ifjúság vallás-erkölcsös és hazafias szellemben való képzése, közhasznú, főleg a földművelés körébe vágó ismeretek terjesztése és a tisztes szórakozás biztosítása a politika teljes kizárásával. Az egyesület védnöke az egri egyházmegye mindenkori főpásztora, illetve a káptalani személynök volt.[2]
Az alapszabály szerint az egyesületnek voltak alapító, tiszteletbeli, pártoló, rendes és rendkívüli tagjai. Alapító tagnak az számított, aki az egyesület alaptőkéjét legalább 20 koronával gyarapította. Tiszteletbeli tag lehetett az a katolikus honpolgár, aki az egyesületi ügy fejlesztése körül kiváló érdemeket szerzett. Pártoló taggá válhatott az a keresztény, aki magát 3 évi időtartamra 2 korona tagsági díj fizetésére kötelezte. Rendes tag lehetett minden tardi katolikus ifjú tagsági díj nélkül, ha iskolakötelezettségének eleget tett. Rendkívüli tag lehetett a helyben lakó nem katolikus fiatal, de választói és választhatói jogot nem kapott. Az egyesület élén a közgyűlés által egy évre választott tisztviselők álltak: az elnök, az alelnök, a titkár, a pénztárnok, a szenior és négy rendező. Az egyesület ügyeinek intézése a választmányt és az évi közgyűlést illette. A választmány az elöljáróságból, a közgyűlés által, a pártoló tagok sorából három évre választott négy tagból és ugyanannyi egyesületi rendezőből állt. Üléseit negyedévente tartotta, érvényes határozatához a jelenlevők többsége kellett. A választmány feladata volt a tagfelvétel és a kizárás, az alapszabály és a házirend betartatása, az egyesület vagyona feletti őrködés, az évi költségvetés előkészítése, ünnepélyek rendezése, lakás bérlése stb.[3]
Az egyesület védőszentje Szent Imre volt, akinek ünnepén november 5-én mindig társulati szentmisét tartottak az egylet jótevőiért, élő és holt tagjaiért. Az évi közgyűlést általában januárban tartották, rendkívüli közgyűlést azonban az elnök bármikor összehívhatott. Érvényes határozathoz az összes tagok egyharmadának megjelenése és azok szótöbbsége kellett. Az alapszabály rendelkezett a vagyonkezelésről, az alapszabály módosításának feltételeiről és az egyesület feloszlatásáról is. Összejöveteleiket bérelt helyiségben tartották, általában vasárnap reggel 8-tól este 10-ig, a szentmise és a délutáni istentisztelet idejének kivételével. Az összejövetelek hasznos szórakozásra, olvasásra és tanulásra szolgáltak, olykor mulatságokat, ének és szavalati estéket is rendeztek. A politizálás, a tréfálkozás, a szeszes ital fogyasztása és a kártyajáték szigorúan tilos volt.[4]
Az egylet 1922-ig működött. Ebben az évben még táncmulatsághoz zeneengedélyt kértek a főszolgabírótól.[5]
1923-ban az egyesület megszűnt, s helyette Római Katolikus Ifjúsági Egylet néven egy új egyesület szerveződött, amely rövid ideig egy katolikus olvasókört működtetett. Érdektelenség hiányában két év után beszüntette működését.[6] Az 1920-as évek végén a községnek egyetlen kulturális intézménye volt, a Római Katolikus Egyházi Énekkar.[7]
Szabó Zoltán 1936-ban a következőket jegyezte le: Minden tanítóválasztáson felmerül, hogy kultúrházat, vagy legalább olvasókört kell létesíteni, ez azonban mindezidáig nem történt meg, részint pénz hiányában, részint ezért, mert pénz nem lévén, az intelligencia könnyen hagyta elaludni a dolgot. Az olvasókör létesítésének az is nagy akadálya, hogy a tardiak még minimális tagdíjat sem bírnak el. Az eddigi kísérletek helyiségek híjján mind kudarcba fulladtak. Legutóbb az iskola egyik tantermében akartak olvasókört létesíteni, természetesen
 |
| A tardi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályának részlete 1928-ból (B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 2404/1928.) |
Az 1930-as évek végén alakult meg Tardon a Polgári Lövész Egylet, melynek megfogalmazott célja a céllövő sport iránti érdeklődés felkeltése, ébrentartása és a céllövés gyakorlása volt. A céllövő sporton kívül nagy hangsúlyt fektettek a tagok vallásos és hazafias érzésének erősítésére is. Az egyesület 1940-ben, rövid működés után megszűnt.[9]
1928-ban alakult meg 24 taggal a községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek létrejöttét gyakori tűzesetek elleni védekezés igénye hívta életre. A tűzoltáshoz szükséges felszereléseket a falu elöljárósága szerezte be, s tárolta a tűzoltószertárban.[10] Az egyesület elfogadott alapszabály szerint működött. Tűzoltóparancsnoknak Csumek Bertalan tanítót, alparancsnoknak Ináncsi Andrást, szakaszparancsnoknak Nagy Andrást és Hajdu Jánost, segédtisztnek Pelyhe Istvánt, míg szertárosnak Szlahorek Sándort választották meg. A tisztikar tagja volt: dr. Kovacsóczy Kornél esperes-plébános mint elnök, Pelyhe István jegyzőgyakornok mint titkár, Czél Ferenc segédjegyző mint pénztárnok, Szokoly Gyula jegyző mint ellenőr, dr. Erényi Géza körorvos mint orvos és dr. Kaló Jenő ügyvéd mint ügyész. A választmánynak szintén hat tagja volt: dr. Kovácsóczy Kornél, Csumek Bertalan, Czél Ferenc, Szlahorek Sándor kovács, Ináncsi András és Pelyhe István.[11]
Az egyesület az egyetlen olyan szervezet a II. világháború elöttről, mely kisebb-nagyobb szünetekkel, de 1945 után is működött. Főleg a községi sportegyesület fiatal tagjai voltak aktívak az Önkéntes Tűzoltó Egyesületben.[12]
A fiatal fiúk, férfiak vallásos és nemzeti szellemű nevelésére, valamint a testedzésre az iskolán kívül is nagy gondot fordítottak. Ennek egyik szervezete a cserkész-, a másik a leventemozgalom volt. A cserkészet Magyarországon 1912-ben jelent meg, de csak az I. világháború után terjedt el. Programja szerint a cserkészet lelkileg kiegyensúlyozott és vallásos, fizikailag erős, életrevaló és gyakorlatias fiúkat akart nevelni. Tagjait, akik egyenruhát viseltek, ennek érdekében katonai szervezettségű őrsökbe, rajokba és csapatokba osztották, s katonás életformához tisztelgés, táborozás, felderítés, hadijátékok stb. szoktatták. A leventét ezzel szemben a testnevelés fontosságának a szándéka hívta életre 1921-ben (LIII. tc.). A törvény minden 12 és 21 év közötti olyan fiút leventekötelesnek tekintett, aki nem járt rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, illetve nem vonult be katonai szolgálatra. A leventék leszerelt tényleges vagy tartalékos tisztek leventeoktatók irányításával hétvégenként rendszeres test- és menetgyakorlatokon vettek részt, melyek során a fegyverhasználat alapjaival is megismerkedtek.[13] A Levente Egyesület Tardon 1924-ben alakult meg. Az egyesület elnökévé Jászberényi Dezsőt, alelnökévé Czufor Lajost, pénztárnokává Czél Ferencet, ellenőrnek Császár Lajost, jegyzőnek Szovák Pétert, könyvtárosnak Galambos Miklóst, választmányi tagoknak Csumek Bertalant, Császár Lajost, Szovák Pétert, Spisák Istvánt, Kovács Miklóst, Joó Jánost, Daragó Józsefet, Hajdu Andrást, Gál Andrást, Vajda Józsefet, Csábrándi Jánost és Szemán Sándort választották meg.[14]
Az egyesület vezetője a mindenkori tanítók közül került ki. Elméleti foglalkozásaikat általában vasárnaponként tartották az iskolában. Szabó Zoltán ezt írta róluk: Erősen harciasak, gyűlölik szomszédainkat, szemben az öregekkel, akik ugyancsak higgadtak ezen a téren és sokszor emlegetik, hogy először idebenn kellene rendet teremteni. A leventék a falu oldalában az egyik domb tetejére fehér kőből kirakták, hogy NEM, NEM, SOHA![15]
Az egyesületnek 1929-ben 192 tagja volt. A főoktató Csumek Bertalan tanító, oktató Novothny László tanító és Ináncsi András, míg a segédoktató Lukács János volt.[16] 1927-ben az egyesületen belül Levente Tűzoltó Egyletet szerveztek.[17]
A leventék gyakran rendeztek táncmulatságokat, olykor színi előadásokat, amivel színesítették a falu kulturális életét.[18] Az egyesület a II. világháború után feloszlott.
 |
| A Tardi Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet alapító tagjainak névsora 1938-ban (B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 3996/1938.) |
A tisztikar tagja volt: dr. Kovacsóczy Kornél esperes-plébános (elnök), Pákozdy József káplán (elnökhelyettes), Rózsa József tanító (világi elnök), Vajda András (ifjúsági elnök), Nagy Miklós (titkár), Varga István (jegyző), Szemán András (pénztárnok), Dusza József (gondnok), Böcskei Ignác (háznagy), Fehér János (ellenőr), Vajda Miklós (pénztári ellenőr), Karkus András (számvizsgáló bizottsági tag), Galambos László és Karkus János (választmányi tag).[20]
A tardi Kalász Leánykör az országos szövetség tagjaként 1941 novemberében alakult meg azzal a céllal, hogy a tagok vallásos, nemzeti, kulturális és gazdasági tudásukat elmélyítsék, nemes szórakozási lehetőséget biztosítsanak számukra. A leánykör vezetőjévé Hudák Ilona tanítónőt választották meg.[21]
A II. világháború harcai alatt a Kalász helyiségének berendezését széthordták, így annak 1946. július 22-ei alispáni feloszlatása után vagyonát már nem tudták lefoglalni.[22]
A XX. század első felében a község országosan ismert szervezete a Gyöngyösbokréta volt. 1930-ban alakult meg az országos Gyöngyösbokréta Szervezet, amely a falvakban működő népművészeti csoportokat fogta össze. Fellépési lehetőségeket szervezett számukra, melyeken az egyes csoportok bemutathatták dalaikat, táncaikat, népszokásaikat. Az országos szervezet vezetője Paulini Béla újságíró volt.[23]
1931. augusztus 20-án Budapesten 10 bokréta együttes köztük a tardi mutatta be 810 perces műsorát. A fellépő csoportok tagjai paraszt fiatalokból tevődött össze, akik idős emberektől, nagyszülőktől tanulták meg a népszokásokat. Vezetőik legtöbbször értelmiségi származású emberek voltak. Némelyik
 |
| A tardi Gyöngyösbokréta az 1940-es években (Fotó: Szikszai Imre tulajdona) |
1931 októberében Mezőkövesd, Szentistván és Tard bokrétás leányai és legényei, menyecskéi és férfiai gyűltek össze Tardon egy baráti találkozóra Novothny László tanító, tardi bokrétavezér udvarán, ahonnan nótázva indultak el a szövetkezet udvarára, az ünnepély helyszínére, ahol egy felállított dobogón a Magyar Hiszekegy elmondása után elkezdődött a műsor. A tardiak fonóbeli jelenetet adtak elő. Egy korabeli újság az ünnepély záró eseményéről a következőket jegyezte le: A tanítói lak udvarán ezalatt a bográcsokban megfőtt a vacsora és a tardiak szíves barátsággal tartották jól a vendégeket nem feledkezve meg a hangulatkeltő borról sem. Két karbidlámpa igyekezett megvilágítani a szövetkezet udvarát, ahol táncmulatság kezdődött... Barátságosan, jól mulatott együtt a három matyó község gyöngyösbokrétás bajtársi fiatalsága.[26]
A Gyöngyösbokréta létrehozása jelentős esemény volt a korabeli Magyarországon. Sok együttest juttatott sikerélményhez, jó programot nyújtott a fiataloknak, országszerte és más országokban is megismerhették hazánk népi ihletésű értékeit. 1945 után a bokrétáról sokáig mégis csak gyalázkodó cikkek jelentek meg azt írva, hogy kulák mozgalom volt és nacionalista színezetű. A szocializmus nem kedvezett a hasonló kezdeményezéseknek.[27]
A Fogyasztási Szövetkezet országos mozgalom részeként 1902-ben alakult meg, s 1929-ben már 300 tagja volt. A szövetkezet könyvelői a katolikus tanítók közül kerültek ki, 1929-ben Szovák Péter töltötte be ezt a tisztséget.[28] A köznapi szóhasználatban csak Hangyának nevezett szövetkezet Bocsi Béla üzletvezetősége idején lendült fel, aki 1937-ben került Tardra. Korábban Kisaron, majd Disznóshorváton volt szövetkezeti üzletvezető.[29]
A községben Hitelszövetkezet is működött az Országos Kereskedelmi Hitelszövetkezet részeként, melynek vezetője Szovák Péter tanító volt. A Hitelszövetkezetnek 1929-ben 350 tagja volt.[30]
 |
| A Meder Iván vezette Pávakör az 1970-es évek második felében (Fotó: Szikszai Imre tulajdona) |
A Pávakör az 1970-es években tevékenykedett, melyet 1977-ig Kiss József tanár úr irányított, aki Mezőkövesdről járt át Tardra. A Pávakör számos fesztiválon, rendezvényen öregbítette Tard hírnevét. Meder Iván újraszervezte a csoportot, melynek tagjai alkalmi rendezvényeken léptek fel. Az 1990-es években Szikszai Imre tanár úr vezette a csoportot. Az 1980-as években alkalmanként helyi citerazenekar kísérte a Pávakört.[32]
Napjaink tardi hagyományőrző csoportja melynek 910 fős aktív magja van Szikszai tanár úr vezetésével, programjait nagy részt a tájházhoz kapcsolja.[33] Első nagyobb megmozdulásuk 1992-ben a Lakodalom Tardon című rendezvény volt. 1993-tól minden év októberében Népművészeti napokat tartanak Tardon, ahol az ország különböző csoportjai lépnek fel. 2001. október 56-án például ők szervezték meg a Tájházak Országos Találkozóját. Meghatározó a szerepük az augusztus 20-ai falunapok szervezésében is. A csoport tagja a Muharai Elemér Népművészeti Szövetségnek. A művelődési ház a szocializmus évtizedeiben számos klubbot működtetett.
Ezek közül a jelentősebbek közé tartozott az úttörő zenekar, a tánccsoportok, a méhész-, hímző- és kézimunka szakkör, az ifjúsági és az MHSZ lövész klub.[34]
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb egyesülete a községben a sportegyesület volt. A sportkör cégbírósági bejegyzésére 1990-ben került sor. 19962001 között Szemán Tibor volt az elnöke, 2001-től Németh Attila vette át ezt a tisztséget. Az egyesületnek labdarúgó és asztalitenisz szakosztálya van. A község neves sporteseményei közé tartozik, hogy a B.-A.-Z. megyei Testépítő és Erőemelő Szövetség minden évben országos versenyt rendez Tardon.[35]
1. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 339. és 3537/1912.
2. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 1192/1912.
3. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 1192/1912.
4. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 1192/1912.
5. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 318. és 3547/1922.
6. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 7485., 7456/1923. és 199/1924.
7. HalmayLeszih, 1929. 683.
8. Szabó, 1986. 113.
9. B.-A.-Z. M. Lt. V. 214. 1. d. 24/1940.
10. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 2393/1928. ill. HalmayLeszih, 1929. 683.
11. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 2404/1928.
12. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2/3/1960.
13. Romsics, 1999. 179181.
14. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 1871/1924.
15. Szabó, 1986. 198.
16. HalmayLeszih, 1929. 683.
17. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 7803/1927. A Levente Köteles Tűzoltó Egylet a II. világháborúig működött. B.-A.-Z. M. Lt. V. 214. 1. d. 1476/1939.
18. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 139., 1182. és 2848/1925. ill. 497/1927. ill. 4998/1927. és 3909/1928.
19. B.-A.-Z. M. Lt. V. 214. 1. d. 1476/1939.
20. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 3996/1938.
21. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 829. 4176/1941.
22. B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 1237/1947.
23. Kiss, 2000. 46.
24. Kis, 2000. 4651.
25. Szabó, 1986. 129130.
26. Mezőkövesd és Vidéke, 1931. 39. sz.
27. Kiss, 2000. 48. és 54.
28. HalmayLeszih, 1929. 717.
29. Csíkvári, 1939. 4243.
30. HalmayLeszih, 1929. 717.
31. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d.
32. TPH. közlése Szikszai Imre szíves tájékoztatása révén.
33. TPH. közlése Szikszai Imre szíves tájékoztatása révén. ill. Déli Hírlap, 1987. okt. 27. és ÉM. 1999. okt. 5.
34. TPH. közlése Szikszai Imre szíves tájékoztatása révén. ill. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 2. d. 1960.
35. TPH. közlése.
|
|