 |
 |
II. Tard földrajzi környezete
Éghajlati viszonyok
Tard a Bükkalja mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlatú területéhez tartozik. Évi átlagos középhőmérséklete 9OC, a januári átlagos középhőmérséklete -2 OC, a júliusi átlagos középhőmérséklete 16 OC. A napsütéses órák száma 1900 óra felett van. A csapadék évi átlagos összege 630 mm. A borult napok évi átlaga 110 nap, a derült napoké 70 nap, a ködös napoké 40 nap. A fagymentes időszak hossza 185 nap. A hótakarós napok évi átlaga 4045 nap. A terület uralkodó széliránya É-ÉNy.[23]A település a Déli-Bükk szélárnyékában fekszik, ezáltal a hideg északi szelek nehezen tudnak a falura törni. Gyakoriak viszont a felszálló légáramlatok, amelyeknek érdekessége, hogy hirtelen a Bükk felé fordulva igen heves és erőteljes esőzések kialakulását eredményezik, nyári időszakban zivatarral, jégesővel párosulva. Ilyenek a múltban is sokszor előfordultak.
Az egykori krónikák szerint 1826 például egy rendkívüli évnek számított Tard időjárásában. A feljegyzések szerint május 24-én, július 3-án, július 6-án, július 10-én és 23-án is erős jégverés, zápor és abból származó árvíz sújtotta a települést, ahol számos szántó, rét és szőlő ment tönkre.[24]
Az 1830. június 16-i jégeső a tardi szőlőket verte el, 26 lakos 57 kapás szőlőjéből 30-at tett tönkre a hirtelen jött égi áldás".[25]
A déli lejtők hőmérséklete a kedvező fekvésből adódóan melegebb, így enyhébb az északiaknál. A kiegyenlítettebb hőmérsékletű erdős, dombsági klíma kedvezően befolyásolja a környék éghajlatát. Ez magyarázza, hogy telente sokáig tartó, jelentős hótakaró nem alakul ki, és a hófödte napok száma is kevesebb a területen, mint a Déli-Bükk magasabb vidékein. A hó viszonylag gyorsan elolvad vagy lepellé válik Tard környékén.[26]
23. Stefán, 2002. 13. ill. Magyarország kistájainak katasztere. II. 1990.
24. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 3655/1826.
25. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 4025/1830.
26. Stefán, 2002. 13.
|
|