II. Tard földrajzi környezete

Vízrajzi adottságok

     Tard vízrajza a Déli-Bükkből eredő két patak, a Tardi-patak vagy másnevén Nád-ér és a Cserépváraljai-patak vagy Nádor-ér határozza meg. A Tardi-patak a Mély-völgytől keletre, a Felső-szorosnál ered. Innen lefelé a Kő-völgyön, majd a Bála-völgyön át halad alacsonyabb térszint felé, egészen addig, amíg el nem éri a falu északi határát. A Cserépváraljai-patak a Cserépfalutól keletre magasodó Berezd-tető déli lábánál elterülő Török-réten ered. Itt a patakot még Lator-patakként nevezik. A Cserépváraljai elnevezést a falut elérve kapja meg. Tardig útját a műút melletti völgyben teszi meg. Tard északi részén egyesül a két ér és innen már, mint Tardi-patak folytatja útját a falun keresztül. Mezőnagymihálytól délre a Csincsébe torkollik.[27] A Tardi-ér Mezőkövesd és Tard között félúton található. Ez a Klementinatanyán ered, innen halad déli irányba. A 3. számú főút alatt átfolyva Szentistvántól DKre torkollik a Csincse övcsatornába.[28] A terület nem bővelkedik bővízű forrásokban. Tard határában két olyan forrás található, amelyek csapadékszegényes időszakban is kb. 6 m³/nap hozamúak. Ezek a Kő-völgyben és a Török-réten találhatóak. A nagyobb hozamú karsztforrások Tardtól keletre, a Délkeleti-Bükk peremén Kácson és a Lator-úton fakadnak. A Tard közeli vízfolyások csekély vízhozamúak. Vízjárásuk ingadozó.

	A Tardi-ppatak forrása a Felső-sszorosban (Fotó: Stefán Norbert)

Hóolvadáskor és nagy intenzitású esőzések nyomán vízhozamuk jelentős mértékben megnövekszik. Romboló erejükre jó példa a Felső-szorosban és a Kővölgyben található ingókövek, oszlopok és üstök kialakulása. Száraz periódusokban vízhozamuk erősen lecsökken.[29] A község domborzati adottsága kedvez az árvizek kialakulásának. A hegyekben összegyűlő és lezúduló esővíz Tard északi részén ér a sík területre, ahol a dombhátakba mélyen bevágódott patakmeder már nem képes a Déli-Bükkből érkező vizet gyorsan elvezetni, így az szétterül a környéken. Ezeket a gyorsan, hirtelen jött áradásokat nevezik az itt élők tardi harmatnak". Az árvizekhez nem kellett Tardon esőnek esnie, elég volt, ha csak a Déli-Bükk hegyeit áztatta felhőszakadás vagy hosszabb ideig eső.

	A Tardi-patak a község északi részén (Fotó: Kovács Zs.)

1824. augusztus 25-én jegyezték fel az egyik legnagyobb árvizet a községben. A víz házakat, istállókat, ezen felül 116 tiszta köböl búzát, 887 2/4 köböl kétszerest, 129 köböl gabonát, 570 1/4 köböl árpát, 427 köböl zabot, 189 köböl szénát, 82 tavaszi és 120 szekér őszi szalmát pusztított el. A ruhákat, külső és belső mobiliákat, minden aprójószágot elvitt a víz. A kár összesen 36 449 Rft 38 kr volt. A tardiak a vármegyétől kértek országos segítséget.[30] A kiszámíthatatlan árvizek gyors elvezetése végett 1911-ben kezdték meg a falu belterületén az árkok vízrendészeti kialakítását.[31] A több éves munkálatok során az utcai vízelvezetők elkészültével a község belterületének vízmentesítésére is sor került, a mocsaras területeket 1924-ben lecsapolták.[32] 1928-ban a rendezés a Tardi-patakot is elérte, az addig lerakódott törmeléket, iszapot kitisztították a községi patak medréből.[33] A patak medrének legutóbbi rendezése az 1970-es évektől vette kezdetét.[34] A település közelében folytatott olajkutatás eredményei arról tájékoztatnak, hogy mélységbeli ivóvízkészletre nem lehet számítani. Ha nagyobb mélységben lenne is víz, akkor az ásványvíz vagy magas hőfokú termálvízkészlet lehet.[35]

	Tard és földrajzi környezete

 

27. Stefán, 2002. 15­16.
28. Stefán, 2002. 15­16.
29. Stefán, 2002. 15­16.
30. B.-A.-Z. M. Lt. IV. A. 501/e. 725/1825.
31. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 3886/1911.
32. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 6226/1924.
33. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 2502/1928.
34. Stefán, 2002. 71.
35. Stefán, 2002. 16.