 |
 |
IV. Tard és környékének története az ősidőkben
A vaskor (Kr. e. 800-tól)
A vizsgált területen több, kelta népességre utaló lelet került elő. A kelták az indoeurópaiak nyugati csoportjához tartoznak. A Szajna- és Majna- vidéki őshazájukból Kr. e. V. század környékén keltek útra. Több hullámban végigvándorolták Európa földjét. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Ők alkalmazták először a fazekaskorongot és a fejlettebb vasfeldolgozást. Városszerű erődítéseik voltak, és Európában először ők vertek és használtak pénzt. Tacitus római történetíró szerint a Bükk hegységet a Cotinus" nevezetű kelta törzs népesítette be, és vasat is bányásztak errefelé.[26]Bogácson a Rákóczi u 29. sz. ház kertjében kerültek elő koravaskori cserepek, amit a helybeli Győri Zoltán ásott ki. A lelőhely már 1944-ből is ismert, amikor bunker ásás közben szintén cserepeket találtak.[27]
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattára szerint Cserépfalu mellől, a Hór völgyéből származik egy edénytöredék. Szürke, vastag, korongolt oldalrész, amelyet bekarcolt egyenes vonalak közt ferde bevágások és seprűzés díszítenek.[28]
Cserépfalun az Öregtorony területéről 1956-ban került a múzeumba egy szürke duzzadt peremrész, ami vaskori jellegeket visel magán.[29]
Említést tesz kelta leletekről a Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyenlőre egyesített vármegyebeli községek monográfiája is Tard községben, illetve környékén. Kandra Kabos és Barthalos egyházmegyei áldozópapok, régészek végeztek itt ásatást, amikor kelta eredetű leletek kerültek elő, amelyek az egri líceumba kerültek. Kelta urnák sziklába vájva még ma is találhatók.[30]
26. Ringer, 1996. 71.
27. HOM. RA.
28. K. Végh, 1969. 7172.
29. K. Végh, 197475. 69.
30. HalmayLeszih, 1929. 682.
|
|