 |
 |
IV. Tard és környékének története az ősidőkben
A népvándorlás kora, az avarok
Történetileg ma már valószínű, hogy az avarok két népből tevődtek össze, mindkettőt a türkök űzték el Ázsiából, de hogy melyik két népből, az még ma sem teljesen tisztázódott. Lehetnek a zsuan-zsuanok utódai vagy heftalitahunok vagy mindkettő keveréke. Az avarok élén a kagánok álltak, akiket 562től név szerint ismerünk. Hadseregük legfőbb újítása a vaskengyel használata volt. 567-ben már a Nagyalföldön tanyáztak, csapataik 568-ra a Dunántúlt is megszállták. Ők egyesítik először a Duna két oldalát és Erdélyt egy birodalom zászlaja alatt. Majd kétszázharminc év avar uralom után a frank és a bolgár hódítás ismét kettészakította a Duna két partján elterülő országrészeket. Ebből a korszakból már maradtak fent írott források. Az avarokat az írások elsősorban hadseregén keresztül említik.[31]A temetőik szerkezete nagy részben a társadalmi piramisnak megfelelő. A temető tengelyében vagy közepén helyezkednek, vagy csoportosulnak a szabad harcosok sírjai, mellettük arany és ezüst fülbevalót viselő asszonyaik temetkezései. A vezető réteg körül találhatók a könnyűfegyverzetűek, lovas temetkezés nélküli és az egyszerűbb viseletű, többnyire ezüst ékszeres asszonyaik sírjai. A kör" külső szélén következnek a szolgák, vaskést viselő férfiak és üveggyöngy nyakláncos asszonyaik.[32]
Európai feltűnésük idején az avarság nagyállattartó pásztorokból állott, majd a VII. századtól a vereségek miatt nem volt többé lehetőségük a legelőváltós pásztorkodásra. Házaik földbe mélyítettek voltak, családi- nagycsaládi házaik tetőzetét cölöpök tartották. Temetőik sokszor több ezer sírt tartalmaznak.[33]
Tardon és szűkebb környékén nagy számban fordulnak elő avar-kori leletek. 1955 szeptemberében végzett kiszállást Megay Géza. Jelentésében olvashatjuk, hogy Havel Nándor irodavezető jelentette a múzeumnak a Tard melletti homokbányában sír és régiségek előkerülését. A leleteket a helyszínre érkező muzeológusnak átadták. Ezek a következők voltak: 1 db koponya, 1 db vaskés, 2 db karperec négyszögletes metszetű bronzhuzalból, ami nyitott, átmérője 7 cm, 7 db üveggyöngy, amikből 2 db barnás-fekete, dinynyemag alakú, 2 db fehéres-kék, dinnyemag alakú, 2 db zöldes, henger alakú, 1 db kis, kék, kerek gyöngy. Előkerült még 1 db vaskés töredéke is. Egyenes, egyélű. Hossza 8,5 cm. 1 db fehéres-szürke orsógomb, kettős csonka kúp alakú. Körbefutó, bekarcolt, egyenes vonalak tagolják. Átmérője 3 cm. 1 db szürke agyagedény, pereme kissé kihajló, korongolt, körben bekarcolt egyenes és hullámvonal kötegek díszítik. Magassága 10,1 cm. A leletek egy sírból kerültek elő. A telep közvetlenül Tard község mellett, annak ÉK-i végén terül el. A lelőhely a bánya keleti szélén található a kitermelési terület legmagasabb szintjén, az út fölött 12 m-re. A helyszínen a muzeológus csak egy korábban kitermelt csontváz lábfej csontjait találta meg. Valószínűleg a többi sír a korábban kitermelt területen feküdhetett, s az a rész a temető széle lehetett.[34]
Újabb leletmentés volt a homokbányában 1955. szeptember 27-én, ahol földmunkák során ismét avar-kori sírok kerültek elő. A telep Tard község ÉK-i végén található. A homokkitermelést földgépekkel végezték, így a sírokat teljesen szétdúlták. A lelőhely a bánya nyugati szélén volt, ahol mintegy négy sír lehetett. A leletek amelyeket a munkások beszolgáltatták a következők:
 | ||
| Avarkori leletek a tardi Homokbányából (K. Végh, 1968. alapján rajzolta: Kovács Zs.) |
Nem sokkal később Kazacsayné Gnandt Pálma újabb leleteket vitt be a múzeumba ugyanerről a lelőhelyről. Ezek a következők: 2 db fülbevaló töredéke, karikájuk négyszögletes metszetű bronzhuzalból készült, a csüngőrész bronz gömböcskékkel és kék gyönggyel díszített. A karika átmérője 2,3 cm, láncolt, egymásba kapcsolódó kis bronzhuzal darabkákkal. Egyik végén fülbevaló bronz gömböcskékkel díszített karikájának része. Hossza 30 cm. A karperec sokszögmetszetű, végén kiszélesedő bronzhuzalból. Átmérője 7,8 cm. 2 db karperec kerek metszetű bronzhuzalból. Nyitottak, végeiket két sorban bronz gömböcskék övezik. Átmérője 7,1 cm. 1 db boglárt vékony ezüstlemezből, rekeszeiben fehér pasztával. Széttöredezett. Átmérője 2,8 cm. 1 db övcsat, ami bronzból öntött és trapéz alakú. Hossza 4,2 cm. 1 db övforgó öntött bronzból, gyöngyösen kiképzett, közepén és végén karikával. Hossza 5 cm. 1 db nagyszíjvég, melynek anyaga öntött bronz. Egyik oldalán állatküzdelmi jelenet: középen leroskadó szarvastehénre elől egy ragadozó állat támad, hátsó lábába pedig egy griff vájja karmait. A szarvas alatt egy kisebb állat valószínűleg nyúlé kidolgozatlan alakja látható. A szíjbefogó részen egy leroskadó állat van. A szíjvég hátoldalát egymásból kinövő, V alakú, végtelen indarész borítja. A szíjvég megegyezik a nyékládházi leletből előkerült nagyszíjvéggel. Hossza 10,7 cm. 1 db. nagyszíjvég, melynek anyaga öntött bronz. Egyik oldalán három fekvő, saját farkába harapó ragadozó állat látható, az egyik fordított helyzetben. A másik oldalán indadíszítés van. Szíjbefogó részének ábrázolása elmosódott, valószínűleg egy fekvő állat, a másik oldalon pedig indadísz volt. Hossza 8,4 cm. 2 db kisszíjvég. Anyaguk öntött bronz. Egyik oldalukon egy fekvő ragadozó állat van, a szíjbefogó részén valószínű indával, a másik oldalukon a nagyszíjvéghez hasonló indadísz. Hossza 3,4 cm. 2 db övveret-csüngődísz. Öntött bronz, szív alakú, csúcsán három bronz gömböcskével. Teste csigavonalban bordázott, két lyukkal áttört. Szélessége 2,2 cm. 1 db kissé lapított bronzkarika. Átmérője 3,8 cm. 1 db vaskés. Egyenes, egyélű, hossza 14,1 cm. 1 db vascsiholó. Hossza 7,6 cm. 1 db vaskengyel. Füle négyszögletes, talpa egyenes, alul bordázott, magassága 17 cm.[36]
A tardi és nyékládházi griffes-indás leletről tanulmányában következőket állapította meg a miskolci múzeum régésze, K. Végh Katalin: a tardi leletek közt levő láncos fülbevaló az avarkori temetők ritkább mellékletei közé tartozik. A láncos fülbevaló Bóna István megfigyelése szerint többnyire koraavar anyagban található. Ezeken a lánc a függő gömb csüngőjéhez kapcsolódik. Az abonyi temető néhány sírjából és Pilismarótról származó fülbevalók lánca többnyire a függő karikájára van erősítve. Egyikük sem keltezhető a VIII. század második felénél későbbre, és általában a késői lemezes csoport emlékanyagára jellemzők.[37]
A trapéz alakú övcsat a későavar, a harmadik csoport, a bronzból öntött övveretes csoport emlékanyagának egyik jellegzetes csatformája. Griffes veretes és négyszögletes bronzlemezes övgarnitúrákban jelentkezik, csak indamintás veretekből álló övek esetében nem találkozunk ezzel a csatformával.
A gyöngyös testű övforgó gyakoribb darab a későavar emlékanyagban. A tardihoz hasonló övforgót találtak Pilismarót-Basahalmon, Ordason és Jánoshidán.
A nagyszíjvéggel, illetve egy övkészlethez tartozó kisszíjvégek ragadozó állat ábrázolásához talán leginkább a csunyi és a Devinská Nova Ves-i leleten található ábrázolás hasonlít. A három ragadozó állatot ábrázoló nagyszíjvég feltehetően már egy másik sírhoz tartozott. Hasonló leleteket találtak Csunyon, Ürbőpusztán és Dunapentelén. A tardi leletek legjelentősebbike az állatküzdelmes nagyszíjvég. A kisszíjvégekkel való összetartozását az bizonyítja, hogy hátoldalát ugyanolyan indaminta borítja, mint a kisszíjvégekét. A tárgyalt szíjvégeknek nincs azonosított lelőhelyű hasonmása.
A leletek a késő avarkorból származnak, amiből kitűnik, hogy megyénkben a VII. század második felében telepedtek meg az avarok.[38]
31. Bóna, 1984/b. 310-320.
32. Bóna, 1984/b. 323.
33. Bóna, 1984/b. 329-336.
34. HOM. RA.
35. HOM. RA.
36. HOM. RA.
37. K. Végh, 1968. 4590.
38. K. Végh, 1968. 4590.
|
|