IX. A község és igazgatása a XVIIIXX. században

IX. A község és igazgatása a XVIIIXX. században

1945-től napjainkig

     A harcok befejeztével az élet újra indult. Az első feladatok közé tartozott a helyi közigazgatás életre keltése, továbbá a különböző népi szervek megalakítása és működtetése. E szervek sorában az első helyen a Nemzeti Bizottságot kell megemlíteni. Helyi szinten az összes állami funkciót együtt gyakorolták a helyi elöljárósággal. A Nemzeti Bizottság 1945-ben a megszerveződő Kommunista Párt népgyűlésén alakult meg. Jogszerűségét mivel a demokratikus pártok képviselői hiányoztak belőle a Járási Nemzeti Bizottság és az alispán sem ismerte el, ezért azt újra kellett választani.[101] Elnökévé 1946 augusztusában Soltész Nagy Gyula községi segédjegyzőt választották meg, akit azonban összeférhetetlenség miatt a felsőbb szervek nem hagytak jóvá.[102] Ezt követően Ónodi Balázs lett a bizottság elnöke. A bizottság tagjai 1947-ben: Vajda József, Spisák István, Ficzere János, Pelyhe József, Pap Miklós, Baranyi József, Koos József, Szemán András, Galambos János, Komáromi Dezső, Csató János, Stefán Sándor, Nagy József malombérlő, Petrány György és Mérész Károly.[103]
     A bizottságba a megalakult és az újjáalakult politikai pártok egyenlő arányban delegáltak tagokat, de együttműködésük nem volt felhőtlen. 1946 szeptemberében a Kisgazda Párt tagjai nem kívántak a bizottságban tevékenykedni, és annak pecsétjét maguknál tartották. Ez ellen a Miskolci Nemzeti Bizottság fellépett.[104] 1947 őszén az átalakult Nemzeti Bizottság tagjai a kisgazdák kivételével ellenezték, hogy a megalakult helyi Polgári Demokrata Párt ugyanolyan arányban delegáljon tagokat, mint ők. Elutasították a vármegyei Nemzeti Bizottság ezt ellenző nyilatkozatát az önkormányzati jogokra hivatkozva. 1948 januárjában a bizottság tagja volt a kommunisták részéről Béres Lajos, Tóth János és Komáromi Dezső, a Nemzeti Parasztpárt részéről Orosz Sándor, Pap Miklós és Tóth József, a Kisgazda Párt részéről Vajda József, Gaál Ignác és Ónodi Balázs elnök.[105] A szociáldemokraták ugyanekkor Nagy József helyi pártelnök vezetésével kiléptek, mivel a pártelnök szavaival a bizottságban nem lehetett az igazat megmondani".[106]
     A pártok közötti kezdeti egyetértés ekkor már elmúlt. A háború után előbb legnagyobb tömegbázissal a Kisgazda-, a Szociáldemokrata-, majd a Nemzeti Parasztpárt döntően a volt cselédekből helyi szervezete alakult meg. A Polgári Demokrata Párt 1947-ben jött létre.[107] A kommunisták 1945-ben szerveződtek párttá, de a pártnak kezdetben csak 8 tagja volt. 1945-ben a választásokon a község 1517 szavazásra jogosult lakosából 830-an szavaztak a kisgazdákra, 524-en a Nemzeti Parasztpártra, 65-en a szociáldemokratákra, míg 41-en a kommunistákra.[108] Befolyásuk azonban egyre nőtt. 1946. március 6án a párt ún. zászlóbontást rendezett, és azon, mintegy 3040 ember jelenlétében a párt titkárának javaslatára új törvénybírót (Gaál Ignác helyett Béres Lajost) és pénztárnokot (Ádám Ignác helyett Csató Pált) választottak. A régi bírót, Takács Istvánt kényszerűségből meghagyták tisztségében. A község lakossága erre március 30-án a községháza előtt összegyűlt, s kijelentették, hogy semmisnek tekintik a kommunisták választását, s a régi tisztviselőket visszahelyezték hivatalukba.[109] Az eset jól mutatja a kommunisták előretörését, de a lakosok a kommunistákkal szembeni ellenérzését is. Az országban bekövetkezett politikai változások azonban a kommunistáknak kedveztek.
     A Földosztó Bizottság 1946 februárjában alakult meg. Elnöke Dusza Sándor, tagja Béres Lajos, Gaál Ignác, Szemán Jánosné és Horváth Károly községi jegyző volt. Előzetes felmérést készítettek a szomszédos községek bizottságaival a földosztásra, azon belül arra vonatkozóan, hogy mekkora területen alakuljon meg a település déli hátárán elterülő Klementina- és Fülöptanyán az állami gazdaság, valamint a község északi határán a Dél-Borsodi Állami Erdőgazdaság. A község határában 3280 kat. hold 50 négyszögöl területű földet osztottak ki a hercegi hitbizományi uradalomból. Tard lakosainak 1945 kat. hold és 615 négyszögöl, a mezőkövesdieknek 3901 kat. hold és 418 négyszögöl, a cserépváraljaiaknak 758 kat. hold és 1108 négyszögöl jutott. Az erdőgazdaság 185 kat. hold és 1109 négyszögöl területet kapott.[110]
     A Termelő Bizottságnak a mezőgazdasági munkák elindítása, a folyamatos termelés biztosítása volt a feladata. A közellátás érdekében alakult meg a Községi Közellátási Bizottság, és a Szociálpolitikai Bizottság Ónodi Balázs elnökletével.[111] Ezeknek a bizottságoknak a működését ún. pártközi értekezleteken vizsgálták felül.[112] Ilyenre került sor például 1947. október 28-án, amikor a Termelési Bizottság ténykedését ellenőrizték.

A főjegyző hivatal felülvizsgálatának jegyzőkönyv részlete
1946. december 30-án
(B.-A.-Z. M. Lt. XXI. 109. 38/1947.)

Az értekezleten jelen volt a Kommunista Párt részéről Béres Lajos, Varga István, a Nemzeti Parasztpárt részéről Molnár András, a Szociáldemokrata Párt részéről Nagy József, Petrány György és Pelyhe Mihály, a Független Kisgazda Párt részéről Spisák Béla és Spisák István, míg a Polgári Demokrata Párt részéről Gombos Miklós és ifj. Körömi Imre.[113]
     A helyi elöljáróságot a bíró, a törvénybíró, a körjegyző, a segédjegyző és a pénztárnok képviselte. A hivatali munkát 1946-tól egy írnok, 1947-től ideiglenesen egy gazdalap nyilvántartó és egy jegykezelő, 1949-től egy községi irodatiszt segítette.[114] Az elöljáróság munkáját a felsőbb hatóságok folyamatosan ellenőrizték, a hivatali hiányosságokról jegyzőkönyvet készítettek.[115]
     Mind az elöljáróság, mind a bizottságok az üléseiket a községházán tartották. Intézkedniük kellett többek között malom, hadisegély, adóbehajtás, szekérlopás, báli engedélyek megadása, pártok közötti ellentétek elsimítása, iparengedély kiadása, a cséplőgép üzembe helyezése, lakáskiutalás, igazolások kiadása, az oroszok élelmiszerrel való ellátása stb. ügyében. Az élelem-beszolgáltatás kötelezettsége az egyik legsúlyosabb teherként nehezedett a lakosság vállára. Az előírt zsír, szalonna, hús, borsó, tej stb. mennyiségét akkor is elő kellett teremteni, amikor maguk is ellátásra szorultak. Az elsők között kellett megoldani a termelés újraindítását, a földek be vetését. Az igával rendelkezőket kötelezték a szántásra, akiknek az igaerővel nem rendelkező lakosok földjét is meg kellett művelni. A termelés az erőfeszítések ellenére csak lassan indult meg. Nehezítette ezt a munkaerőhiány is. Sokan a frontról még 1946-ban sem tértek haza. Az újjáépítés lassan haladt.[116]
     A helyi önkormányzat tagjainak szabad választását a politikai hatalom 1948 után erősen befolyásolta. A helyi elöljáróság egyre kisebb jogkörrel, 1950-ig intézhette Tard ügyes-bajos dolgait. Az országban bekövetkező politikai változások

A tardi Végrehajtó Bizottság
1954. február 15-eei ülésének
jegyzőkönyve
(B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d.
115-8/1954.)

a pártok közötti együttműködést végleg szertefoszlatták. A kommunista előretörés állandósult, majd a kommunista hatalomátvétel után a többi párt alapszervezetét feloszlatták. A község hamarosan a szocializmus keretei között kereste a boldogulás, a gyarapodás rögös útját.
     A szocializmus évtizedeiben a régi, történelmi hagyományokra épülő közigazgatási beosztás új irányelveknek megfelelően teljesen átalakult. A magyar országgyűlés 1949. augusztus 18-án fogadta el a Magyar Népköztársaság alkotmányát, ami lényegében az 1936-os szovjet alkotmány másolata" volt. Az alaptörvény értelmében a régi önkormányzati formák megszűntek. Az 1950 októberében lezajlott választások után az új községi vezetés, a formálisan választott Végrehajtó Bizottsággal amit a járás vezetése hagyott jóvá , élén a tanácselnökkel és tanácstitkárral teljesen elvesztette önállóságát. A falut 44 kerületre osztották, minden kerületből 1 fő lett a tagja a helyi tanácsnak. Ahogy az elnevezés is utal rá, végrehajtója és kiszolgálója lett a pártállamnak. A tanácselnök funkciója mellett igen fontos feladata volt a tanácstitkárnak, akit a szakigazgatási szerv vezetőjeként is tituláltak. A tanácstitkárnak kellett felügyelnie a törvényességre, neki kellett irányítania a szakmai munkát.
     A helyi tanács tagjainak neveit 1955-ből közöljük: Tóth Dezső elnök, Orosz Bertalan VB titkár, Molnár László, Galambos Vilmos, Körömi Miklós, Gülmár Béla, Varga István, Hajdú András, Baranyi Balázs, Stefán László, Szemán András, Béres Lajos, Hajdu János, Pelyhe Dezső, Pelyhe Kálmán, Szendrei Andrásné, Vajda György, Novák András, Molnár Miklós, Szemán Imre, Dusza Józsefné, Gaál Gyula, Szolnoki Kálmánné, Szepesi Dezső, Dusza Kálmán, Kis János, Stefán Mihály, Molnár Miklós, Ficzere József, Komáromi Dezső, Kis Sándor, Orosz Márton, Csató Miklós, Petrik Margit és Dusza József.[117]
     A község tanácselnöke volt Komáromi Dezsőné (19501952), Tóth László, Csiri József, Tóth Dezső (1955), Stefán András (19561967), Szegedi Barnabás (19671971), Kovács János (19711994).VB titkárok voltak Tankó Andor (19501952), Orosz Bertalan (19551958), Simon Gábor (19581959), Szegedi Barnabás (19591967), Nagy Béla (19671979), Gulyásné dr. Farkas Éva (19801982), Orosz Béla (19841986) és Bóta Mihály (19891990).[118]
     A fenti községi vezetők közül fegyelmi eljárást is magával vonó problémája Tóth László, Csiri József és Stefán András tanácselnökökkel volt a településnek és az illetékes szerveknek.[119]
     A Rákosi nevével fémjelzett évek a tardiak életét is megkeserítették. A kommunista diktatúra felülről irányított tanácsrendszere a mindennapokban is éreztette hatását. A begyűjtési, beadási versenyek kényszerűsége megkeserítette a lakosok életét.[120] Béres Bertalan egri lakos tardi lakóházát (3 szoba, 4 mellékhelyiség és 7 bérlemény) a Sztálin (ma Béke) út 238. szám alatt államosították.[121] Később az állam más ingatlanokat is kisajátított.[122] A félelem, az egymással szembeni bizalmatlanság mérgezte a helyi közéletet. Különösen, miután 1955-ben máig tisztázatlan körülmények között mártírhalált halt a községben Dusza Mihály, Gaál Ignác és Gomány Balázs.[123]
     Az 1956-os események Tardon sem maradtak visszhang nélkül. A faluban már október 24-én nemzeti zászlókkal és nemzeti jelszavakkal felvonulásra került sor. A megmozduláson részt vett a község papja is, aki a tömeg lelkesedése közepette egyházi szertartással visszahelyezte az iskolába a keresztet, majd azt a tanácsházára is felhelyezték. A tanácselnököt eltávolították, az adózási és beszolgáltatási nyilvántartásokat elégették. Az este folyamán megalakult a helyi Munkástanács, melynek elnöke Czufor Lajos kőműves, tagjai egykori kisgazda érzelmű lakosok lettek. Október 26-án négy katona érkezett a faluba a közeli repülőtéri építkezés helyszínéről, akik fegyvert ajánlottak fel a Munkástanácsnak, amit az elfogadott. Az események hatására a megszűnt tsz két kocsiját küldték a fegyverekért, majd ún. Nemzetőrséget szerveztek. A tsz vagyonát a Munkástanács ki akarta sajátítani, de a szövetkezet volt vezetőségének ellenállása miatt ez az elképzelés nem valósult meg. Az állami erdő megnyílt a lakosok előtt, ahonnan mindenki két kocsi fát vihetett haza. A legtöbben azonban ennél jóval többet szállítottak el. Más említést érdemlő eseményről nem tudunk. November 4-e után a régi rend Tardon is helyreállt, és a forradalom főszereplőire a számonkérés várt.[124]
     A község rendjére

A Polgármesteri Hivatal épülete
a Rózsa Ferenc utcában
(Fotó: Stefán Norbert)

az 1959-ben felállított körzeti megbízott rendőr ügyelt, aki előbb Antal Jenő nevelő régi helyén, utóbb a VB titkári lakás belső végében kapott irodahelyiséget és szolgálati lakást.[125]
A Kádár-korszak az 1950-es évekhez képest enyhülést hozott, de az igazi szabadság csak 1990-ben, a rendszerváltással köszöntött a község lakosságára. Az 1990-es első szabad önkormányzati választás óta a község életét a szabadon választott képviselő-testület irányítja. (A régi járási tanácsok az Elnöki Tanács 23/1983. évi történelmi jelentőségű határozatával, majd a járási hivatalok 1984 elejével szűntek meg. A sok évszázados hármasfokozatú [megye, járás, községváros] igazgatási rendszer helyébe ekkortól lépett a kétszintű.)[126]
19901994 között képviselők voltak: Kovács János polgármester, Czufor János alpolgármester, Barta László, Gál Zoltán, Kákóczki Tibor, Kiss József,

Évezred köszöntő a parlamentben
2001. január 1-jjén.
A képen látható: Szikszai Imre,
Szolnoki Andrásné, Tóth Jánosné,
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége,
Gál Lajosné, Czufor József polgármester
és felesége
(Fotó: Szikszai Imre tulajdona)

Kleszó András, Kovács Gyula, Szikszai Imre és Varga Andrásné. A képviselő-testület tagjai 19941998 között: Czufor József polgármester, Nagy András alpolgármester, Barta László, Kákóczki Tibor, Kiss József, Kiss László, Kovács János, Molnár András, Molnár Lajos és Petrik Istvánné. A képviselő-testület tagjai 19982002 között: Czufor József polgármester, Gaál József alpolgármester, Hajdu József, Kákóczki Tibor, Kleszó István, Komáromi Béla, Kovács Béla, Ónodi János, Molnár Lajos és Szemán Lászlóné.[127]
     A község polgármestere volt a rendszerváltástól 1994-ig Kovács János, 1994-től Czufor József.
     Tard jegyzője volt 19901993 között Bóta Mihály és 1993-tól napjainkig Derekas Sándor.
     A polgármesteri hivatal alkalmazottai voltak 1990-ben: Kovács János polgármester, Bóta Mihály jegyző, Szemán Teréz gazdálkodási főelőadó, Nagy Andrásné adóügyi előadó, Juhász Jánosné igazgatási előadó, Papp István igazgatási előadó és Gaál Józsefné adminisztrátor. 2002-ben: Czufor József polgármester, Derekas Sándor jegyző, Nagy Andrásné igazgatási főelőadó, Juhász Jánosné népjóléti főelőadó, Jordánné Hajdu Katalin gazdálkodási előadó és Galambosné Kákóczi Judit gazdálkodási főelőadó.
     A falu önállóságának jelképe lett az újonnan készült, és 2001-ben felavatott községi címer. Ennek leírása a következő: álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, amelynek mezejében ezüst ekevas és csoroszlya által kísért ezüst bükkfa lebeg. A pajzson vörös-ezüst zöld tekercs, amelyen az oromdísz három ezüst ékkel díszített, vörös színű sasszárny. A pajzstartó az egyik oldalon arany rozmaringszál, a másik oldalon arany búzaszál. A pajzs alatt ezüst szalag helyezkedik el TARD felirattal.[128]

Göncz Árpád köztársasági elnök, özv. Szabó Zoltánné és Czufor
József polgármester Szabó Zoltán szobrának avatásakor (Fotó: Szikszai Imre tulajdona)

A község címere