 |
 |
XIII. Egyháztörténet
A katolikus egyházközség és a plébánosok
A katolikus hierarchia felülről lefelé teljes alá- és fölérendeltséget jelent, és egyben az egyházkormányzat mechanizmusát is mutatja. A magyar katolikus egyházi hierarchia élén a mindenkori esztergomi érsek állt. Az egyes egyházmegyék történetileg kialakult tradíciók szerint érseki tartományokba tartoznak. Az érseki tartomány élén a főegyházmegye pásztora, az érsek-metropolita áll. Az alapvető egyházkormányzati egység az egyházmegye, melynek élén a püspök található. Az egyházmegye alacsonyabb szintű kormányzati egységei a főesperességek. A megyés főpásztor az általa kinevezett főespereseken keresztül irányítja az egyházmegyéjét. A főesperességek két vagy több esperesi kerületet fognak össze. Az esperesi kerület élén az esperes vagy az alesperes áll, aki az adott kerület valamely jelentős plébániájának plébánosa. Az esperest a püspök nevezi ki. Ő érintkezik közvetlenül a lelkészkedő papsággal, a plébánosokkal, az egyházkormányzat legalsó egységeinek, a plébániáknak a vezetőivel. A plébánost a kegyúr engedélyével a megyés püspök nevezte ki. A plébános közvetlen hatósága alá tartoztak a segédlelkészek vagy káplárok, a magyar hitoktatók, a felekezeti iskola tanítói. A nagy lélekszámú egyházakból úgynevezett filiális lelkészségek (fiók vagy leányegyházak) váltak ki. Ezeknek nincs plébánosuk, lelkészeikről az anyaegyház gondoskodik. A plébánia, mint alapegység mellett a megkeresztelt hívők összessége alkotja az egyházközséget, amelynek választott elöljárósága a képviselő-testület.A tardi Szűz Mária tiszteletére szentelt egyháznak 1332-, 1333- és 1334ből István nevű plébánosát ismerjük.[1] Ezzel a koraközépkorban Tard egyháztörténete lényegében le is zárul, mivel 1576-ig semmi egyebet nem tudunk róla. Egy 1576-os adat szerint a községben a református vallás hívei éltek. Lelkészük Dereckey Márton volt, aki saját kezűleg adott igazolást arról, hogy az oktavát az egyházi tizedből neki járó nyolcadrészt megkapta.[2] Ebben az évben Fekete Tamás néven új prédikátor érkezett a faluba. 1579-ben Miskolci Baranc Máté, 1582-től pedig Gyöngyösi Vince a község tiszteletese, aki egy évvel később a következőket vetette papírra: Anno domini 1583. Bodi
 |
| Részlet az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyvből (FLE. r. sz. 3412. 69. fol.) |
1594-ben Szegedi István volt a falu lelkésze.[4] Az utolsó név szerint ismert prédikátor, Tiszaladányi Péter volt 1629-ben.[5]
Tardon a katolikus hit az 1630as évektől erősödött meg újra, és kezdte kiszorítani a reformátust. Többségbe kerülve a katolikusok Homonnai Drugeth György özvegyének, Eszterházy Máriának vezetésével elfoglalták a tardi református eklézsiához tartozó réteket, mire a vármegye felszólította a grófnőt a reformátusok tulajdonát képező rétek visszaadására.[6]
Az 1705-ben kezdődő anyakönyv szerint a település plébánosa Fridrich János volt, aki azelőtt Telekessy püspök káplánja volt. 1707-ben a püspök máshová helyezte őt, és egy évig Berze Máté nevű iskolamester, mint licenciátus működött Tardon.[7] 1708-tól újra plébánosok végezték a hívek lelki gondozását.
Az első canonica visitatio idejében, 1746-ban Quott János vezette a katolikus egyházat. A forrás plébánosra és az egyházközségre vonatkozó részei: Van nyolc méhkas kegyes adományokból belső szükségletre. Ez éven ebből semmi haszon, kivéve a gyertyaviaszt...
Van itt az egri minoritáknak egy társasága, melyet 1732-ben alapítottak. Ennek a célja az, hogy minden hónap első vasárnapján részt vegyenek a körmeneten, és az oltáriszentség előtti énekes misén, melyet a helység plébánosa énekel, és azon engedelmességet mutassanak. Ezen kívül Bogács és Szihalom helységekben a helyiség plébánosa 2 misét mutasson be minden hónapban, egyet az élőkért, egyet a holtakért. Ezért kap 2 köböl búzát, árpát és zabot.
Körmenetek vannak húsvétkor, pünkösdkor, a patrocínium ünnepén, amely Szent Anna ünnepére esik. Úrnapja nyolcadán Nyárádra van körmenet. Szentháromság ünnepén Kácsra, Szent László ünnepén Kövesdre, Szent István ünnepén Szentistvánra, Kisasszonynapon Szomolyára, Szent Márton nap Bogácsra, Pünkösdkor Ábrányba. ...
A nép itt két nyelven, magyarul és szlávul beszél, mivel vannak itt rutének, de a magyarokhoz képest kevesen, és ők is beszélnek magyarul, vagy legalábbis értenek.
A lakosok vegyes vallásúak: római katolikus 466, 7 éven aluli gyerek 131, rutén capaxok 71, 7 éven aluli gyerek 27. Utóbbiak mindannyian a mi templomunkat látogatják, gyakrabban gyónnak, mint a mieink. Az áldozást a görömbölyi görög pap szolgáltatja számukra. Luteránus gyerekkel együtt 10. Kálvinista gyerekkel együtt 9. Öt év óta 11-en tértek át katolikusnak.
A lakosok látogatják a templomot ünnep és vasárnapokon, részt vesznek a szentmisén. A prédikációról sokan elmennek. A katekézisen, amely most kezdődik itt, kevesen vesznek részt, de remélhetőleg többen fognak. A törvényes ünnepeket megtartják.
A plébános Quott József János, 32 éves. 5 éve, 2 hónapja foglalkozik a lelkek gondozásával, mindig ezen a plébánián működött. Morális teológiát tanult Egerben. Beszél magyarul és szlávul egyformán, németül közepesen. A hívek azt mondják, tisztes életű, vendégszerető ahogy illik. Fekete talárt, fekete inget, tonzúrát hord. Haja, bajusza illik az állásához. Van egy 40 éves özvegy szakácsnője, akivel vele van a 12 éves lánya és a 10 éves fia. Van egy 16 éves kocsis és állatgondozó szolgája, s itt lakik még egy 9 éves unokaöccse, akikkel kapcsolatban a hívek semmi rosszat nem tudnak elmondani. Jól megérti magát a földes asszonnyal, ...
Amikor kérik, kiszolgáltatja a szentségeket fizetség nélkül, és hanyagsága miatt senki sem halt meg ellátatlan. ... A megszentelt ostyadarabkákat kétszer újítja meg havonta. Az ostyát a kántor süti, és a plébános felügyel erre. Hétköznap sem mulasztja el a szentmisét, hacsak nincs törvényesen akadályoztatva. Ezt 8 órakor, vasár és ünnepnapokon 9 órakor tartja. Az ünnepnapokon kétszer tart misét az anyaegyházban, harmadszor Nyárád filiában. Vasár és ünnepnapokon ritkán halasztja el a szentbeszédet, néha azonban nem elég felkészülten lép a szószékre, ahogy azt a provízor úr jelentette. Már egy ideje katekizál is. A betegeket szívesen gondozza, ahogy a lakosok jelentik. A keresztelők, házasulók, halottak rendszeresített anyakönyveit beírja, azonban rossz tintával és kis helyekre van írva, ezért ebbe bele lehet javítani.
Jövedelmek: ...A plébánia építésére és karbantartására 2/3 részt az anyaegyház 1/3 részt a filia köteles. A plébános gabonájából ősszel 5 köblöt vetnek a lakosok, ezt learatják és behordják. Minden házaspártól, mind jobbágy, mind szolga, 2 mérő gabonát és 8 garast kap. 159 házaspár van. Özvegyasszonyok a felét fizetik, vagy ha nem 3 rőf vásznat tartoznak adni. Sem szénája sem rétje nincs, hanem az uradalom ingyen ad időről-időre 1 rétet, amely többnyire 6 szekér szénát terem, ezt a község kaszálja, gyűjti, hordja be. Szalonnáért és sóért 8 közönségesen vonyás forintot kap. 12 szekér fát, 8 pint közönséges vajat, a királydézsma oktávájából évente 5 rénesforintot. Karácsonyi, húsvéti, pünkösdi vendégség gyanánt 3 forint 45 krajcárt kap. Az évi jövedelem 202 rénesforintot tesz ki. A leányegyházzal 294 forint 15 krajcár.
Kereszteléstől tyúkot és kenyeret kap, szülés utáni bevezetésért hasonlóképpen, vagy 8 garast. Esketéstől 17 garas, bevezetésért 1 pint bor, vagy másfajta ital amit megiszik, kivéve a pálinkát. Kap ezen kívül kalácsot és süteményt. Temetéstől 8 garast kap. Szent olvasmánytól 8 garast, requiemért 17 garast, temetési beszédért 17 garast kap. Stólapénz 15 rénesforint.[8]
1740 körül a terjedelmes plébánia filiái voltak: Nyárád, Ábrány, Daróc, Sály, Kács, Cserépfalu és Cserépváralja.[9] 17521763 között Czimeg István volt a tardi plébános, aki arról panaszkodott a püspöknek, hogy jövedelmei jelentősen csökkentek: hat köböl őszi vetés helyett csak ötöt vetettek számára, 6 szekér szénáját nem kapta meg, 24 szekér fájának csak a felét kapta, ezeket is három ökör könnyedén húzta el, a 12 icce vaj járandóság helyett 6 iccét kapott. A cserépi filia szinte semmit nem fizetett, sőt az özvegyasszonyok sem fizettek. Kérte ezért a püspököt, helyezze őt Tardról máshová, úgy tudta üresedés volt Kövesden és Horton is.[10] Valószínűleg eltávozott, mert 1765-ben már nem ő Tard plébánosa.
Az 1768-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már csak Cserépváralja tartozik a filiák közé.
Ez a hely katolikus anyaegyház, filiája Cserépváralja. ...
A templomnak semmije nincs 5 méhkason kívül, amelyek évi 9 forintot jövedelmeznek, s amire a gondnok ügyel. Stólapénz 10 forint. Ezeket két kulccsal bezárt dobozban őrzik. A kulcsok egyike a plébánosnál, másik a gondnoknál van. A gondnok évente elszámol a plébánossal és a helység bíráival. Jelenleg készpénz 133 forint 49 1/2 krajcár van. A plébánosnak 107 forint 37 krajcárral tartoznak. ...
Tardon találjuk Czimeg László plébánost. Esztergomból származik, 35 éves. 3 nyelven beszél: magyarul, németül és szlávul közepesen. 3 éven át folytatott teológiai tanulmányokat Egerben. Először Tarcalon volt káplár 3 évig 3 hónapig, majd Egerben 1 év 7 hónapig, végül Nagytárkányban 2 évig plébánosként működött. Itt Tardon már 3 éve van. Be van iktatva, a hitvallást és hűségesküt a püspöki kancellárián tette le. ... A pap a nem katolikus csecsemőket is katolikus szertartással temeti el.
A serdülteket stóla és karing nélkül kíséri.
Van keresztelési, házassági, halotti anyakönyv. ...
A lakosság magyar, római katolikus, éspedig 667 gyónó, 337 nem gyónó, kóbor cigány 8 + 6 lélek. A szomszédos tardi majorban katolikus vallású 36 + 20 személy.
A kegyúr gróf Eszterházy István, ő gyakorolja a plébánosbemutatás jogát.[11]
A plébánost segítő káplárról 1783-ban hallani először. Bár úgy tűnik, sokszor nem segítőtársai, hanem ellenfelei voltak egymásnak. Kollártsik István káplár panaszkodott a püspöknek Drutsay József plébánosra, aki ellehetetlenítette mind a hívek, mind pedig a kegyúr előtt.[12] Nem is sokáig maradt Tardon, 1785ben már Kemler István a káplár, de Drutsay plébánosnak vele is összetűzései voltak.[13]
A püspök Drutsay József halálával Hagymássy István jánki plébánost rendelte Tardra. 1798 nyarán értesítették Hagymássyt, aki azonban Jánkon akart maradni, mivel ott a reformátusok miatt a katolikusok ellentétben a tardi hívekkel veszélyben voltak. Úgy gondolta maradnia kellene. Az is hallomására jutott, hogy az alesperes eladta a volt plébános könyvespolcait, ezért kérte a püspököt, szerezze azokat vissza. Szeptemberben foglalta el a helyét Tardon, ahol 800 hitvallásra képes személy élt.[14]
Hagymássy plébános nem sokáig maradt a faluban. 1800-ban Tibolddarócra helyezték át. Amíg nem érkezett meg az új plébános, addig továbbra is ő látta el az ájtatos tardi lakosok lelki gondozását.[15] Zsarnay István került a helyére, aki 1812-ben szegényintézetet hozott létre Tardon.[16]
Az érsek és a kegyurak többször kerültek ellentétbe a plébánosok kijelölése miatt. Zsarnay halála után, 1812-ben a kegyúr például a sziráki káplárt, Sziráky Józsefet akarta beiktattatni a tardi plébánia élére. Az érsek azonban nem vette jó néven a gyakorlatlan káplár kijelölését.[17] Rózner Jánost nevezte ki ideiglenes adminisztrátornak, mire Dessewffy gróf azt válaszolta, ha nem érvényesülhetnek kegyúri jogai, nem építteti fel az elkezdett új templomot. Végül abban egyeztek meg, hogy ha az érsek az időközben általa is megkedvelt Szirákyt beiktatja, tovább építi a templomot. A vitára Sziráky József halála tett pontot.[18] 1813-ban a gróf jelöltjét, Chavala János szendrői káplárt iktatták be plébánosnak.[19]
Az ő idejében, 1829-ben végrehajtott egyházlátogatás jövedelméről a következőket jegyezték le: Ingatlanokban van fél telek szántóföldje, három forgóban, mindegyikben 10 pozsonyi mérő. Ezen szántóföldeket a plébániabeliek művelik, ugyan az őszi vetés alá háromszor szántanak éspedig kétszer az anyaegyházbeliek, egyszer a fiókegyházbeliek. A tavasziak alá az anyaegyházbeliek egyszer szántanak, kik aztán úgy az őszi, mint a tavaszi vetésterületet a plébános vetőmagjával bevetik, learatják, összegyűjtik és hazahordják.
Van a plébánosnak a Szekrény-völgyben 12 kaszás rétje, melynek fele részét az anyaegyházbeliek lekaszálják, összegyűjtik, és hazahordják, és pedig úgy a széna, mint a sarjútermést. Ugyanezen rét másik fele részét maga a plébános művelteti. A községből kap szalonna váltságdíjban 11 forint 18 krajcárt. Nyolc öl hasábfát, melyet az anyaegyházbeliek vesznek és szállítanak be. Nyolc mérő olvasztott vajat. Egy 3 itcés edény misebort.[20]
A plébánosi járandóságokkal később gondok adódtak. 1839-ben az akkori plébános, Sitce Ferenc panaszolta az alispánnak, hogy a Coburg hercegnél bérben lévő tizedekből nem kapta meg az oktavát.[21] A herceg szerint viszont a plébánosnak kifizették a neki járó részt. 1848-ig húzódott az ügy, amikor Sávoly József plébános a következő megállapításokat tette: Igaz, hogy némely úrbéri földekből kiveszik a plébános oktaváját, de nagyon sok olyan föld van, amely ma a földesúrnál van, egykor azonban úrbéri földek voltak. Ezek összesen mintegy 1188 holdat tesznek ki.[22] A plébános szerint a tizedjárandóság mértéke 1802-ben a következőképpen alakult: rozs 47 pozsonyi mérő, árpa 21 pozsonyi mérő, zab 10 pozsonyi mérő és bárány 10 darab.[23]
Sávoly Józsefet Bárdossy Mihály követte a plébánia élén. Ő az első plébános, akinek életéről több is tudható. 1826. szeptember 7-én született Rákospalotán, Pest megyében. Apját Károlyi István gróf az építkezéseknél, mint pallért és szobafestőt alkalmazta. Gimnáziumi iskoláit Pesten és Budán végezte, majd 1844-ben az egri papnövendékek sorába lépett. 1849-ben misés pappá szentelték. 1850től, mint káplár Füzesabonyban, Makláron és Miskolcon (18541855) működött. Innen Zalkodra ment lelkész-helyettesnek. 1858-ban felsőmiskolci plébánossá nevezték ki. 1872-ben állomását a zsérci parókiával cserélte fel. 1877. január 9-én tardi plébános lett. 1880-ban beutazta Olaszországot. Számos egyházzal kapcsolatos irodalmi munkája jelent meg. Főleg prédikációkat, beszédeket írt.[24]
Pásztora, vegyes közleményeket az Idők Tanúja, a Magyar Állam és a Borsod megyei Lapok című folyóiratok (1889). Munkái: Emlékhangok, melyeket főtiszteletes Szabó Román, a minorita-rend kiérdemült főnöke, aranymiséje alkalmával az egybegyűlt néphez intézett. Miskolc, 1858. Egyházi nefelejts. uo., 1861. Egyházi beszéd, melyet Szent István első apostoli magyar király nemzeti ünnepén Bécsben tartott. Eger, 1885. Az ő lelkészsége alatt, 1896-ban összeírták a plébánia jövedelmeit. Ingatlanok: lakóház, istálló, kocsiszín, magtár, udvar, 1 hold 104 négyszögöl házi kert, víz melletti 430 négyszögölnyi kert, szérűskert 1 hold 415 négyszögöl, szántóföld 28 hold 143 négyszögöl, rét 5 hold 816 négyszögöl és szőlő 1 hold 501
 |
| Tardi képeslap 1942-ből (Fotó: Kelemen Károlyné tulajdona) |
Anyakönyvi kivonatok: keresztelési 8 kr, esketési 10 kr, halotti 17 kr, családi értesítő 12 kr.
Misealapítványok 1027 forint. Nyolc bécsi öl tűzifa megváltása 48 Ft. Só, szalonna, bor megváltása 15 Ft. Coburg herceg a majorban lakók párbérének megváltására 78 Ft-ot 76 krajcárt fizetett, a plébániának 15 magyar hold földet adott, melynek jövedelme 105 forintot tett ki. A vallásalap 44 Ft 85 krajcárt adott.[25]
A XIXXX. században több egyházi alapítványt hoztak létre a hívek. 1898ban például a Bárdossy Mihály által alapított, a szegény, de vallásos tardi és cserépváraljai római katolikus menyasszonyok részére tett 1000 koronás alapítványnak első évi kamatát, 60 koronát 2 tardi menyasszony, Halina Teréz és Orosz Teréz nyerték el.[26] Amikor ezt a kamatot 5%-ra leszállították, a plébános még 200 koronát tett hozzá, hogy meglegyen a 60 koronás kamat.[27]
Bárdossy Mihály egészsége 1905-re megromlott. Adminisztrátort és helyettes plébánost neveztek ki Bárdy Mihály személyében, aki 1907-ig, a plébános nyugalomba vonulásáig szinte minden ügyet intézett.[28]
1907-ben Moldoványi Gyula nyugalmazott plébános, ideiglenes lelkészhelyettes vette át az egyház ügyeinek intézését.[29]
Kovacsóczky Kornél 1907-ben alig kapta kezébe az egyházközség irányítását, ifjúsági egyesület alapítására kérték fel. Válasza az volt, hogy ilyen egyesület alapítására csak ősz végétől van lehetőség, mivel Tardon sajátos állapotok uralkodnak. Kora tavasztól késő
 |
| Lányok a miséről kijövet 1948-ban (MNM. F. 98506. Gáborján Alice) |
Ezt követően 1991-ig hat katolikus pap tevékenykedett Tardon.
Tard ismert plébánosainak névsora. István plébános 13321334, ...Fridrich János 17051707, Berze Máté iskolamester, mint licenciátus 17071708, Györny István 1708 1710, Czakó Mihály 1710-1724, Deák Ádám 17241728, Bolyky Ignác 17281728, Zsigmond Márton 17281735, Sipos Márton 1735, Monstenszky András 17351740, Világhy István 17401741, Quott János 17411752, Czimeg István 17521765, Czimeg László 17651771, Drutsay József 17711795, Hagymássy István 17961800, Zsarnay István 18001812, Rózner János 18121813, Chavala János 18131819, Zahanovits György 18191835, Sitze Ferenc 18351838, Sávoly József 18381876, Bárdossy Mihály 18761907, Kovacsóczky Kornél 19071945, Gulyás István 19451946, Kerékgyártó Antal 19461965, Csirmaz Mihály adminisztrátor 1965, Poncsák Miklós 19651980, Buzgán József 19801986, Bernázh Bertalan 19861991, Sály Miklós 19911999 és Tóth József 1999től.[31]
A II. világháború után beállt külső és belső körülmények megváltozása, a kommunizmus hatalomra jutása egycsapásra megváltoztatta az állam és az egyház viszonyát, ami erőteljesen kihatott egyes hívek egyházukhoz kötődő kapcsolatára, leginkább károsan befolyásolva azt. A szocialista Magyarországon kibontakozó ideológiai szembenállás, az egyes ember erkölcsi, közösségi hitéletét alapvetően változtatta meg. A rendszerváltás e téren még nem hozott alapvető javulást. Az egyházakat is érintő új kihívásokra adandó megfelelő választ a katolikus egyház és a helyi plébániák még most keresik.
1. Györffy, 1967. I. kötet. 810.
2. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dic. 1576.
3. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dic. 1583.
4. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dic. 1594.
5. B.-A.-Z. M. Lt. XXXII. 7. Dic. 1629.
6. B.-A.-Z. M. Lt. IV. 510/a. VIII. 334.
7. FLE. AV. 3576.
8. FLE. 3412. 69. Fordította Dr. Tóth Péter.
9. Soós, 1985. 100.
10. FLE. AV. 2064.
11. FLE. 3418. II. 105. Fordította Dr. Tóth Péter.
12. FLE. AV. 2064.
13. FLE. AV. 2064.
14. FLE. AN. 1617. Tard 1898.
15. FLE. AN. 1616. Tard 1800.
16. FLE. AV. 3576.
17. FLE. AN. 1616. Tard 425/1812. és 866/1812.
18. FLE. AN. 1616. Tard 866/1812. 866/1813., 355/1813. és 966/1813.
19. FLE. AN. 1616. Tard 1113/1813.
20. FLE. AV. 3576.
21. FLE. AN. 1616. Tard 1038/1839.
22. FLE. AN. 1616. Tard 1823/1847. és 1573/1848.
23. FLE. AN. 1616. Tard 660/1864.
24. Szinnyei, 1891. 591. Egyházi beszédeket közöltek tőle a Pázmány Füzetek és Füssy Kath. Lelki
25. TKP. I. 1896.
26. FLE. AN. 1617. Tard 793/1898. Néhány létrehozott alapítvány: 1819. Chavala János volt plébános saját lelki üdvéért 1 énekes mise június 10-én 21 Ft. 1830. Zahanovics György volt plébános saját lelki üdvéért 1 énekes mise december 18-án 42 Ft. 1853. Karamány Terézia saját lelki üdvéért 1 énekes mise december 9-én 42 Ft. 1863. Dusza Erzsébet saját és férje lelki üdvéért 2 db olvasott mise október 19, április 27. 42 Ft. 1869. Pelyhe György örökösei, 2 db olvasott mise október 4. május 17. 20 Ft. 1869. Szemán Mária 1 olvasott mise november 30. 20 Ft. 1874. Pelyhe Teréz 1 olvasott mise, február 19. 20 Ft. 1876. Sávoly József volt plébános Antony Máriáért 1 énekes mise, április 1. 100 Ft.
27. FLE. AN. 1617. Tard 3140/1898.
28. FLE. AN. 1617. Tard 1905.
29. FLE. AN. 1617. Tard 836/1907.
30. FLE. AN. 1618. Tard 4139/1911.
31. TKP. I.
|
|