 |
 |
XIII. Egyháztörténet
A templom
A katolikus templomok a középkorban, de még a barokk korban is kelet felé irányuló szentéllyel épültek. Ezek úgynevezett keletelt templomok voltak. Nyugati homlokzatukon állt a főbejárat, míg általában délen helyezkedett el a mellékbejárat. Legtöbbször az északi oldalon az egyház szentélye mellett sekrestye állt, amelynek szintén volt kívülről bejárata. A szertartást a középkorban, de később is a szentély apszisa előtti főoltáron végezték. A templom körül helyezkedett el a temető, amelynek földjét megszentelték. Bűntelen, az egyházi szertartásoknak eleget tevő katolikus csak ide temetkezhetett. A temetőt árokkal, fa vagy kőkerítéssel vették körül.A község temploma Árpád-kori eredetű, mint minden olyan plébánia, amely már szerepelt az 13321335-ös pápai tizedjegyzékekben. A templom ekkor Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Átlagosan 11 és fél garas pápai tizedet fizetett, ami alapján a közepes nagyságú falvak közé tartozott.[32] A telkek száma szerint viszont a nagyobb helységek közé sorolható. Annyi bizonyos, hogy Árpád-kori kis körtemplomát a XV. században egyhajós vidéki egyházzá alakították át.
A XVII. század végének sok hadjárása, háborúja szerencsésen elkerülte a falu templomát. Míg az ekkor fennálló népes települések, mezővárosok templomainak nagy része romokban hevert, és sok esetben ezek felújítása sem volt lehetséges, addig Tardon egy feljegyzés szerint 1694-ben állt egy jó állapotban lévő, faragott kövekből készült egyházi épület.[33] A templomot hajdanán Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére építették.
Az 1746-os canonica visitatio szerint a templom és fölszentelése így nézett ki: ... Van temploma Szent Péter és Pál tiszteletére építve. Kőből épült. Nincs felszentelve. Boltozott szentélye van. Templomhajója festett famennyezettel ékesítve, színes fa kórus, színes deszkákból készített szószék. Sekrestyéje boltozott. Homlokzata mindkét végén a tetőig falazott, a tető közepén fatornyocska kereszttel, és egy harangocskával. Ezzel harangoznak az evangélium és úrfelmutatás alatt. A tető két végén két fakereszt van. A tetőzet csaknem teljesen új. ...
Van 3 oltár, a nagyobb Szent Péter és Pál tiszteletére, amint középen a megfelelő oltárkép is mutatja. Van portátile benne, még ha a pecsét nincs is rajta.
A jobboldali kisebbik oltár Szent Mihály tiszteletére. Sértetlen portátile pecséttel együtt. A harmadik oltár Szerafi Szent Ferenc tiszteletére, amit egy vászonkép is mutat. Portátile nincs.
Van egy újonnan épített ötváltós orgona. ...
Egyházi felszerelések: 4 humeralia, 4 kopott fehér ing, 4 jó öv, 1 zöld miseruha stólával rása nevű anyagból, 3 különféle színű miseruha, stólával, erszénnyel, 1 új selyem miseruha, 1 vörös kopott selyem miseruha, 1 kopott fekete selyem miseruha, 1 másik fekete camelot anyagból, (ez alkalmatos.) 2 kopott vörös dalmatica, 1 ezüst kehely aranyozott tányérral, 1 aranyozott ezüst cibórium fedéllel, 1 aranyozott réz monstrancia, 1 ezüst doboz a szentség betegekhez vitelére, 1 fehér takaró a monstranciához, vékony anyagból 4 ing, 8 törlőkendő.
5 oltárterítő, 1 alkalmatos misekönyv, 1 rituálé, 1 magyar nyelvű evangélium, 1 ostyasütő vas, 2 vas amely a nagyobb és kisebb ostyák vágására szolgál, 2 kisebb zászló, 3 nagyobb zászló, 2 rézcsengő, 1 rézedény a szenteltvíz tartására.
A tabernákulum kívül-belül tiszta, pormentes. Az oltári szentséget cibóriumban őrzik. A szent folyadékot elzárva tartja. Új kő keresztelőkút van, fatetővel. Minden éven egyszer nagyszombaton áldja meg. Van lámpás az oltáriszentség előtt, de csak nagyobb ünnepnapokon ég. Alapítvány és a templom szegénysége folytán nincs is remény arra, hogy égjen, hacsak a földesasszony nem ad támogatást.[34]
Egészen a XIX. század végéig a templomnak nem volt tornya. Harangjai a templomkerten kívül egy haranglábon álltak. A fallal körülvett temető a lakosság védelmére is szolgálhatott a XVIXVII. században, de mint a község középkortörténetéből kiderült, nem sok sikerrel. Egyébként is a környező dombokról területét könnyen belőhették. A település középkori temploma amint az a 1777-es térképen látszik a ma fennálló katolikus templomtól délre, annak háta mögött, szentélyével keletre fordulva helyezkedett el. A templomkert szabályos kör alakú volt, kb. 60 méter átmérőjű területtel. A plébánia a templom bejáratával szemben állt, mellette jobbra a tanító háza és az iskola.[35]
Az egyház a XVIII. század közepén hanyatlásnak indult. Ezt leginkább az 1768-as canonica visitatio érzékelteti: ... Van itt egy Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt igen régi templom, mely kockakövekből épült. Jelenleg rossz karban van. Három oltára közül a főoltáron tabernákulum. A templomban keresztelőkút rézből kőlábon. A templom északi oldalán boltozott, mélyen fekvő, nedves és sötét sekrestye, itt őrzik a szent folyadékokat. Szekrény a szent tárgyak tárolására szolgál. ... A templomban 4 db nagyobb vörös zászló, 2 kék zászló, 1 feszület, 1 Szűz Mária hordozható kép, 16 db falra akasztott kép található. ... 2 kehely és 2 paténa, amelyek közül egy-egy aranyozott ezüst. 1 aranyozott cibórium, 1 aranyozott monstrancia, 2 pacifikália, 1 füstölő tömjéntartóval, 1 ezüst doboz a pénz tárolására, réz függőlámpa, ... 6 csengettyű. 6 miseruha minden tartozékkal együtt, 2 fekete miseruha, ... 4 öv, 4 ing, ... 17 kendő, 3 oltárterítő. Van szószék, fakarzat ötváltós orgonával. ... [36]
A régi templom az 1770-es évekre annyira tönkrement, hogy a hívek 1778-ban új egyház építésébe kezdtek, de csak négy láb magasságig tudták azt felépíteni.[37] Pénzük elfogyott, ezért 1784-ben Drutsay József plébános az egri püspökhöz fordult. Azt kérdezte tőle, hogy a templompénztár gyenge fizetőképességére való tekintettel a régi templomra új tetőt építtethessen. A régi tetőről ugyanis letöredeztek a zsindelyek, ezért a templom hajójába beesett az eső, és a szentély boltozata is áteresztette az esővizet. A tető lécezése is elkorhadt, a boltozat is beszakadás előtt állt. A nép szegény volt, áldozatokra képtelen. Az oltáriszentség őrzésére a plébános nem talált máshol alkalmas helyet, ezért amíg az új megkezdett templom elkészül, addig a régi templomra kellett volna egy alacsony tetőt húzni.[38]
1785-ben a gróf úr a szükséges faanyagot és zsindelyt biztosította, a szegek beszerzése, a mesterek fizetése a templomkasszából történt.[39]
A régi templomot végül ideiglenes tetővel lefedték, és úgy használták. A félbemaradt, új templom építését pénz hiányában bizonytalan időre elhalasztották. 1791-ben a kegyúr gróf Eszterházy Istvánné a következőket közölte a püspökkel: Hogy hamarjába felépítsem, tülem nem lehet, külömb-külömbféle kötelességeim miatt. Mindazáltal vagyon fám mind téglának, mind mésznek égetésére. Kő vagyon, melyet nemcsak a tardiak, hanem más helységeimben levő jobbágyaim készek annak összvehordásába segítséggel lenni. A pénz állapottyában is amennyire tülem telheteik, esztendőnkint két-háromszáz forintokig nem mondom, hogy nem segétem.[40]
Az elkövetkező két évtizedben az ígéret ellenére nem történt semmiféle változás. 1812-re a régi templom teteje teljesen beszakadt, a miséket kénytelenek voltak a paplakban tartani. A belső felszerelés is hiányos volt, a templom pénze csak a gyertyára volt elegendő.[41] Az érsek szavait idézve: A régi templomot, amelynek födele, amint éppen mai napon tudósíttattam a falaknak is nem kevés kárával már leroskadt, kénytelen vagyok bezárattatni, az új templom a lakosoknak és az utazóknak nem kevés botránkoztatásával félben hagyattatott, és amióta a méltóságos gróf a jószágba bevezetődött, segedelmével egy lábnyit sem emelődött.[42] Dessewffy Ferenc nem volt hajlandó eleget tenni kegyúri kötelességeinek, pedig a régi templom kicsi és életveszélyes volt, a híveknek csak a harmadát tudta befogadni, összedőlés előtt állt. A kegyúr még a plébániának és a templomnak járó földeket sem adta ki. Azzal védekezett, azért nem építi az újabb templomot tovább, mert nincs pénze. A régi templom helyreállítására az építési anyagokat pedig már összehordatta.[43]
A régi templomot Povolny Ferenc egri építőmester, az esperes és maga az érsek is szemrevételezte, aki ezt a következtetést vonta le a látottakból: A régi templom falai erőtlenek, azokra új stukatúrát vagy másféle padlást rakni nem lehet. Bővítés nélkül a nép negyed részének sem elégséges. Tódítás, újítás több költségekbe kerülne, mint az új templomnak bizonyos változtatással való felállítása.[44] Az épület lapos helyen feküdt, esős időben belsejét elöntötte a víz és békatanyává vált.[45]
Az 1813-as év eldöntötte a vitát, a régi templom ugyanis összedőlt. Kénytelen kelletlen Dessewffy is támogatta az építkezést, 7 kőműves dolgozott az új templomon. Ennek felépültéig az iskolában rendeztek be ideiglenes misézőhelyet.[46] A kegyúr azonban feltételekhez kötötte a támogatást. Ragaszkodott az általa jelölt plébánoshoz. Az érsek ígéretet tett arra, hogyha felépíti a templomot, elfogadja jelöltjét, ellenkező esetben a királyhoz fordul panasszal a kegyúri kötelességek elhanyagolása miatt.[47] A templom építése 1815-re fejeződött be, tetejét zsindellyel fedték. Tornya azonban nem volt, és mint korabeli utazók állították, leginkább gabonaraktárhoz hasonlított.[48] A toronynak csak az alapjait rakták le.[49]
1820-ban meghalt gróf Dessewffy Ferenc, s Tard a Magyar Kamara birtoka lett. A kamara 1822-ben kiköveztette a templom belsejét, és padokat állíttatott.[50]
Az 1829-es visitatió a templomot ilyennek találta. A plébániatemplom a falu vége felé szentélyével délre néz. Szilárd anyagból épült, bükkfazsindellyel fedett tetőszerkezetét egy hozzá nem értő ács rosszul állította össze, ismételten sem tudták kijavítani. A tetőre vas keresztet állítottak a szentély feletti részen. Tornya nincs, a három harang az 1742-ben felállított haranglábon függ, ezek egyikét 1745 körül áldották meg. ... Tágas karzatán ötváltozatú orgona rossz karban. Keleti oldalán boltozott sekrestye, tágas, de nedves. Kétszínűre festett szószék deszkából. Réz keresztelőedény, a sekrestyében őrzik. Egy oltár Szent Péter és Pál tiszteletére, falazott oltárasztallal, rajta tabernákulum. Karzat alatt szenteltvíztartó kőből.[51]
A templom továbbépítéséről tervrajzokat és költségvetést készítettek, amit az érsek felterjesztett a Magyar Kamarához.[52] Az 1836-ban készült leltár szerint a templom jó karban volt, de tornya nem volt, aminek felépítése a kamara kötelessége lett volna. Torony hiányában a harangok egy fa haranglábon voltak elhelyezve.[53]
1837-ben Ferdinánd Szász Coburg és Góthai herceg megvásárolta a kincstártól a cserépvári uradalmat, ezzel együtt Tardot is. A templom orgonája egy év múlva elromlott.[54]
1838-ban felmérték a hiányos és romladozó templomi felszereléseket. Főként egri mesterekkel az elkészítéséhez költségvetést készítettek. Molnár Mihály képfaragó szerint egy főoltár készítése vált szükségessé, hozzá 6 db díszes gyertyatartóval, valamint 3 kánontáblával. Ezek költsége 180 ezüstforint. Keresztelőkutat is akartak, amelynek az alját kemény kőből képzelték el és kétfelé nyíló ajtóval akartak lezárni. Ennek ára 52 ezüstforint. Lieb Alajos akadémiai képfestő egy Péter és Pál képnek megfestéséért 160 pengő forintot számolt fel. Míg Valentiny Mihály szabómester egy misemondó ruháért, egy casuláért, egy ünneplő pluviáléért, baldachinokért, egy ünneplő fehér ingért, egy hétköznapi fehér ingért összesen 858 forint 57 krajcárt kért. A fentebb említett tárgyak aranyozása Lieb Antal aranyozó szerint 233 forintot tettek volna ki.[55] A magas költségek miatt a belső felújításból nem lett semmi.
1850-re a szúette, nagyon régi oltár kezdett düledezni, mire a kegyúr és a hívek költségén új oltárt készítettek.[56]
1877-ben, a leltározáskor feljegyezték, hogy a templom homlokzata és a karzat oltár felé eső részén a téglázat megromlott.[57] A kegyúr ígéretet tett a torony felépítésére, egyenlőre azonban a templombelsőt festették ki. Ekkor került a szentély kör alakú homlokára a Coburg család hercegi címere.[58]
Két év múlva a templom ablakait kicserélték, majd Ádám István és felesége, Pásztor Anna 60 forint értékű alapítványt tettek a templomtorony elkészítésére.[59] 1881-ban már 308 forinttal rendelkezett a Torony alap, amelyhez Bárdossy Mihály plébános 100 forintot tett hozzá.[60] Ennek az alapnak az összege 1895-ig a hívek adományaiból 4000 forintra növekedett, melynek felét maga a plébános adta. A plébános a közelgő millennium évét a torony felépítésével kívánta emlékezetessé tenni, amihez a kegyúr, Coburg herceg biztosította az építési anyagokat.[61] A toronyhoz a kő töretését a Karud legelőterületen engedélyezte a herceg. Mind a törést, mind a fuvart a hívek állták. A herceg biztosított még 100 hordó meszet, 350 szekér homokot, és a szükséges fát. A téglát Kövesdről szerezték be. Az összes fuvart itt is a hívek biztosították.[62]
Az építés költségvetését Strelinger Vilmos mezőkövesdi építési vállalkozó 1894-ben elkészítette. Földmunka: alapgödrök kiásása 37 Ft 58 kr. Kőművesmunka: alapfalazat terméskőből, alapfalazat egy segédfalhoz, vegyes színfalazat az I. magasságig, torony segédfal, színfalazat a II. magasságig, színfalazat a III. magasságig, vöröstégla boltozatok, a templom falaiban 4 db lyukfúrás, a templom falainak tökéletes javítása, színezése, a templomkórus ablakából egy ajtó
 |
| A templomtorony tervrajza 1895-ből (FLE. AN. 1617. 2482/1895.) |
A torony alapozását 1895. április 16-án kezdték el. Pár napi munka után megtalálták az 1780-ban megásott toronyalapot. Az akkor lerakott alap azóta valóságos sziklává vált. Az alapkőletételre április 24-én került sor. Hét hónapot vett igénybe a teljes munka, közben a két oltár és a szószék aranyozását Englisch Antal és Győry Ferenc budapesti aranyozók végezték el. A templomtorony megáldására december 8-án került sor. Ekkor a torony homlokán lévő zárókőben elhelyezték Bárdossy Mihály tardi plébános emlékiratát.[64]
A torony terveit Bernola Miklós budapesti építész készítette el.[65]
A templomtorony felépítése utáni években több kegyes adományban is részesült az egyház: 1900-ban Árkus Pálné született Pelyhe Erzsébet Budapestről, a Szűts és Társa cégtől 400 koronáért egy új Úrkoporsót vásárolt a templomnak.[66] 1906-ban Csathó Anna az általa ajándékozott Szent József és Szent Antal képek helyett 2 db 85 cm magas sztearin, ugyanilyen szobrot adományozott.[67] Bárdossy Mihály halála után, 1907-ben örököse, Somogyi Károlyné született Staniczky Mária, Jézus Szent szíve szobrot adományozott a templomnak. A szobrot Rusztler G. Ottó budapesti szobrász készítette 390 korona értékben.[68] 1908-ban Dusza Mária a templom számára egy díszes fehér selyem miseruhát ajándékozott.[69]
 |
| A templom orgonája (Fotó: Kovács Zs.) |
1912-ben a kegyúr jóvoltából a templomra eternit pala került.[73]
Egy év múlva a templomot és annak sekrestyéjét kellett felújítani.[74]
Gondokat okozott, hogy a templom középkori kőkerítése már nem volt meg. Csak maga a templom volt az egyházé, körülötte pedig községi libalegelő volt, ahol az esővíz gyakorta megállt. Ezért itt a község elöljárósága 500 négyszögöl területet átengedett a templomnak, hogy szép kerítése készülhessen.[75] Annak elkészülte után 1930-ban stációkat szeretett volna a plébános a parkosított templomkertben felállítani. Tárgyalásokat folytatott Jankó Gábor bogácsi kőművesmesterrel, aki a terveket is elkészítette Oberbauer budapesti domborműkészítővel, de az elképzelések papíron maradtak, megvalósításuk elmaradt.[76]
1942-ben Takács István Szent Péter és Pál apostolokat ábrázoló főoltárképet festett.[77]
A II. világháború után nehéz évek köszöntöttek az egyházra. Maga a templom is sérüléseket szenvedett. Palázott teteje sok helyen beázott. Szükségmegoldásként a hívek a lakatlan tanítói szolgálati lakás paláját szedték le, és ezzel javították ki a sérüléseket. A megrongálódott és hiányos orgona javítását, felhangolását is elvégeztették.[78]
 A stációk terve 1930-ból (FLE. AN. 1618. 943. és 2024/1930.) |
 A templom főoltárképe (Fotó: Kovács Zs.) |
 A katolikus templom (Fotó: Kovács Zs.) |
A II. világháborút követő jelentősebb munkálatokra a plébánia pénztári főnaplójában találtunk utalásokat. 1950-ben a templom kerítésének jelentősebb felújítására került sor. 19601961 között történt az orgona kijavítása és a villamosáram bevezetése. 1966-tól kezdődően néhány éven keresztül az egyházi épületek nagyobb felújítása folyt. Ennek keretében 2000 forintért harmóniumot vásároltak és a templomtető renoválására is sor került 1968-ban. Egy év múlva a templomi szobrok helyreálltása, festése valósult meg. 1973-ban olajkályhával oldották meg a fűtést, amely több freskó jelentős károsodását okozta. 1974-ben a templomkert parkosítása következett.[79] A templomépület utolsó nagyobb renoválására 1986ban került sor. A templom a 2000. évi egyházlátogatás szerint: egy hajós, karzattal, sekrestyével és egy főoltárral. Főoltár: Szent Péter és Pál, fából, tabernákulummal. Mellékoltár: Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária, fából, tabernákulummal. Keresztek: 2 db fa, 2 db fém. Szobrok: Szent István, Szent Erzsébet, Megkötözött keserű Jézus, Fájdalmas Anya, Jézus Szíve, Mária Szíve, Szent József kis Jézussal, Szent Teréz, Szent Antal, Lourdesi szobor, Kis Jézus szobor. Falfestmények: Utolsó vacsora, Kereszttel megdicsőült Jézus angyali seregekkel, Gyermek Jézus az ácsműhelyben. (József mellett Mária tardi népviseletben.) Keresztúti képek: 14 db domborművel az oldalfalakon. Lobogók: 6 db fehér. Zászlók: 2 db. Sekrestye: 4 db miséző kehely paténával, 2 db cibórium, 2 db monstrancia, 3 db új misekönyv, 9 db miseruha, 5db palást, 5 db casula stólával, 5 db fehér ing, 6 db terítő, 3 db futószőnyeg. Orgona adatai: 1 manual, 1 pedál, mechanikus és beállítási hibákkal, hangosítása 4 csatornás, 2 db hangoszloppal. Fűtés: villamos padlófűtés.[80]
A templom egykori, régi alapozásának hibái okozhatják, hogy az épület ma is vizesedik.[81]
32. Györffy, 1967. I. 750.
33. MOL. E. 156. U. et C. fasc. 31. nr. 54.
34. FLE. 3412. 69. Fordította Dr. Tóth Péter.
35. Papp-VáryHrenko, 1990. 133. Lásd még a belső borítón.
36. FLE. 3418. II. 105. Fordította Dr. Tóth Péter.
37. Soós, 1985. 100.
38. FLE. AV. 2064.
39. FLE. AN. 1616. Tard 1785.
40. FLE. AV. 2064.
41. FLE. AV. 3164.
42. FLE. AN. 1616. Tard 866/1812.
43. FLE. AV. 2064.
44. FLE. AN. 1616. 1017/1812.
45. FLE. AV. 2064.
46. FLE. AV. 3164.
47. FLE. AN. 1616. Tard 335/1813.
48. FLE. AV. 3576.
49. FLE. AN. 1617. Tard 2482/1895.
50. FLE. AV. 3576.
51. FLE. AV. 3576.
52. FLE. AV. 2064.
53. FLE. AV. 2064.
54. FLE. AV. 3164.
55. TKP. I. 1838.
56. FLE. AV. 3164.
57. FLE. AN. 1616. Tard 546/1877.
58. FLE. AN. 1617. Tard 2482/1895.
59. FLE. AN. 1616. Tard 3171/1879.
60. FLE. AN. 1616. Tard 566/1881.
61. Soós, 1985. 101.
62. TKP. I. 1895.
63. TKP. I. 1895.
64. FLE. AN. 1617. Tard 2482/1895.
65. FLE. AN. 1617. Tard 2482/1895.
66. FLE. AN. 1617. Tard 1675/1900.
67. FLE. AN. 1617. Tard 2053/1906.
68. FLE. AN. 1617. Tard 1810/1907.
69. FLE. AN. 1617. Tard 4989/1908.
70. FLE. AN. 1618. Tard 2586/1911.
71. FLE. AN. 1618. Tard 637/1911.
72. FLE. AN. 1618. Tard 4189/1918.
73. FLE. AN. 1618. Tard 5264/1912.
74. FLE. AN. 1618. Tard 5694/1913.
75. FLE. AN. 1618. Tard 2459/1914.
76. FLE. AN. 1618. Tard 943/1930. és 2024/1930.
77. Soós, 1985. 101.
78. TKP. I. Egyházközségi képv. test. jkv. 1945. IV. 8.
79. TKP. I. Pénztári főnapló 19321975. A tardi plébános szóbeli közlése.
80. TKP. I. Egyházmegyei vizitáció 2000.
81. TKP. I. A plébános közlése.
|
|