XVI. A falu egészségügye

XVI. A falu egészségügye

A temető

Az egészségvédelmet szolgálták a halottak eltemetésével kapcsolatos rendelkezések is. Már 1820-ban királyi rendelet írta elő, hogy minden községben halottasház építendő, amelyben felöltöztetés után 48 óráig kellett felravatalozni a halottakat.[36] A tardi hullaház meglétére a XIX. század végéről leltük fel az első adatokat.[37]

A temető részlete
(Fotó: Kovács Zs.)

Először 1746-ban említi általunk fellelt forrás a tardi temetőt: Van megáldott elegendő befogadó képességű, fallal körülvett temető, van egy másik temető is Eger felé, mely szegényebbek számára alkalmatos, árokkal körülkerített.[38]
A falu első temetője tehát a katolikus templom körül volt, míg egy másik, a szegényebbek számára az egri országút mellett állt, ahol ma is temető van. A település 1777. évi térképén a templom körül már nem jeleznek temetőt, az átkerült a mai Dózsa és Széchenyi út közötti kiszögellés közé.[39] A mai temetőt a XIX. század közepén, vélhetőleg a tagosításokhoz kötődően alakították ki, ezt azonban a periratok eltűnése miatt nem tudjuk bizonyítani.[40]

A volt egri út melletti, ma baptista temető
(Fotó: Takács L.)

1917-ben a tardi temetőhely kijelölési ügygyel foglalkozott a járási főszolgabíró, de a konkrét esetről nem tudunk semmit.[41] A temető kibővítésére 1922-ben került sor.[42]
     Szabó Zoltán 1936ban a következőket jegyezte le: Tard oldalában, az utolsó házak mellet fekszenek Tard halottai, enyhe lankán nyúlik el a temető, mint a szántóföldek is. Szélesen, a dombtetőtől csaknem az útig a katolikusok fekszenek; kiszorulva a temetőszélére, az árokba a baptisták és a zsidók. A sírok jó része már alig válik el a földtől, a kereszteknek csak egy-egy csonkja hirdeti elmosódott felírással a meghaltak korát és az itt maradottak szeretetét.[43]
     A temető ravatalozóját 1985-ben építették, mely elé utóbb egy fából készült előtetőt készítettek, melynek oldalát matyó motívumokkal díszítették.[44]
     A temetőben 2000 áprilisában végeztek nagyobb takarítási és területrendezési munkálatokat. Ezt az önkormányzat vállalta magára, bár a temető ma is a római katolikus egyház gondozásában áll. Kialakítottak egy körbe kerített, legális szemétlerakót a temető bejáratánál, ahonnan rendszeresen elszállítják a felgyülemlett hulladékot. A bozótosok kiirtásával a temető területét megnövelték.[45]
     A régi egri út mentén lévő kis temető még ma is meg van. Ide temetkeznek a baptisták.
     Közegészségügyi intézmény volt a dögtemető is, amely körül volt kerítve, ajtóval volt ellátva. Biztosítva volt az állatok elöli elzárása.[46] A lakosok sokszor mégsem oda vitték az elhullott állatok tetemeit, hanem odaadták a Bogácsról átjáró cigányoknak.[47] 1957-ben a falu úgynevezett dögkutat létesített. Ebbe kellett a döglött állatot bedobni és petróleummal lelocsolni.[48] Ma már a nagy, elpusztult állatok tetemeit az erre szakosodott cégek szállítják el, melyből takarmányfehérjét készítenek.

A temető
(Fotó: Kovács Zs.)

36. Kovács B., 1996. 131.
37. B.-A.-Z. M. Lt. V. 214. Tard
38. FLE. r. sz. 3412. can. vis. 1746. Tard.
39. Papp-VáryHrenkó, 1990. Lásd a belső borítón.
40. B.-A.-Z. M. Lt. VII. 1/c. 235. d. Tard.
41. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 10143/1917.
42. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 3180/1922.
43. Szabó, 1986. 8485.
44. TPH. közlése. ill. Stefán, 2002. 69.
45. Stefán, 2002, 6869.
46. B.-A.-Z. M. Lt. IV. B. 819. 4972/1928.
47. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 3. d. 1961. évi közrendvédelmi beszámoló.
48. B.-A.-Z. M. Lt. XXIII. 975. a. 1. d. 1957. dec. 19. VB. ülés jkv.