 |
 |
XVIII. Időrendi táblázat
X. század Tard környéke az Örsúr-nem kezébe kerül.
1205-1235 A Miskolc-nembeli Panyit kapja meg Tardot II. András királytól.
1220 Tard első említése.
1248 A települést Panyittardja néven említi oklevél.
1312 Károly Róbert Tardot Szécsi Miklós gyermekeinek ajándékozza.
1323 A falu említése egy bogácsi határjárásnál.
1408 előtt Cserép várának felépítése.
1408 Tard a cserépi uradalom része lesz.
1437 Zsigmond király Tardot a Justh családnak adta zálogba.
1438 A Justh család a cserépi várat és annak uradalmát visszaadta a királynak. Az erődítmény élére Berzevicei Pohárnok István kerül, ami az uradalom magánkézbe kerülését jelenti.
1443 Tardi határjárás.
1451 A falu részbirtokosa Szinyei János.
1450-es évektől 1461-ig Viszály a cserépi uradalom benne Tard hovatartozása körül Berzevicei Pohárnok István és Rozgonyi Sebestyén között.
1523 Rozgonyi Kata révén Tard a Báthori család kezébe kerül.
1544 A török valószínűleg először pusztít Tardon.
1552 A falut a török felégette.
1564 A falu ekkorra újra népesült. Tard a töröknek hódolt falu.
1566 Tatár pusztítás Tardon.
1578 Az első adat arra, hogy a falu reformátussá lett.
1580 Valószínűsíthető török pusztítás Tardon és környékén
1596 A mezőkeresztesi csata, Tard pusztulása.
1603 A cserépi uradalom Nyári Pál és felesége, Váradi Kata kezébe kerül.
1625-1641 Lassú benépesülés Tardon.
1629 A falu utolsó név szerint ismert református prédikátora Tiszaladányi Péter.
1641 A falu birtokosa Eszterházy Miklós, Homonnai Drugeth János, Csanádi János és felesége, Aranyos Kata.
1686 körül Tard újabb török kori pusztulása.
1694 Még állt a faragott kövekből készült egyházi épület.
1697 I. Lipót Cserép várát és uradalmát Leziskai bárónőnek adományozza.
Tard az uradalom puszta települése.
1701 Butler János báró újra telepíti Tardot.
1705 A katolikus anyakönyv első bejegyzése.
1706-1717 Orlik Péteré és gyermekeié a cserépi uradalom.
1707 Az első adat a katolikus iskola működésére.
1717 A cserépi uradalom L' Hullier Ferenc kezébe kerül.
1771 A Mária Terézia-féle urbárium tardi elkészítése. A falu birtokosa Eszterházy István.
1778 Új katolikus templom építése kezdődik el, de az építkezés évtizedekig nem halad.
XIX. század közepe Szénbánya működése a tardi uradalomban.
1813 Összedőlt a régi katolikus templom.
1815 Elkészült az új templom.
1820 Dessewffy Ferenc halálával Tard a Magyar Kamara tulajdonába került.
1824 Nagy szélvihar és árvíz a faluban.
1825 Az első kőhíd felépítése a faluban.
1837 Ferdinánd Szász Coburg és Góthai herceg a kincstártól megvásárolta a cserépi uradalmat, s vele Tardot.
1843 Új iskola építése.
1856 A plébános az egyik uradalmi tiszti lakba költözik a romos plébániából.
1874 II. tanítói állás alapítása.
1875 Iskola építése 2 tanteremmel.
1894 Torony építése a templomhoz.
1895 Tard nagyközség lett.
1898 Agrárszocialista megmozdulások a faluban.
1902 Közös körjegyzőség felállítása Cserépváraljával. A tardi Fogyasztási Szövetkezet megalakulása.
1905 A baptizmus első tardi jelentkezése.
1911 III. tanítói állás rendszeresítése. A régi helyett új orgonát készíttettek a templomba. A régi faluház helyett új építése.
1912 Az iskola kibővítése 3 tantermes részépülettel.
1912-1923 Tardi Katolikus Ifjúsági Egyesület működése.
1914-1918 Az I. világháború nehéz évei a községben.
1918. december Helyi Nemzeti Tanács alakul.
1919. március 26. Helyi direktórium alakul.
1920-as évek Római Katolikus Egyházi Énekkar működése.
1923 IV. tanítói állás rendszeresítése.
1923-1925 Római Katolikus Ifjúsági Egylet működése.
1924 Levente Egyesület megalakulása.
1925 Föld- és házhelyosztás a faluban. Az V. tanítói állás rendszeresítése.
1928 Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulása.
1930-as évek Polgári Lövész Egylet működése. Gyöngyösbokréta működése Tardon.
1930-as évek vége Egészségház kialakítása.
1934 A mai plébánia épület felépítése.
1936 Szabó Zoltán A tardi helyzet című munkájának megjelenése.
1941-1946 KALÁSZ Leánykör működése.
1944. november 16. Tard a II. világháború harcai alatt az oroszok kezébe kerül.
1945 Földosztás, a helyi Nemzeti Bizottság megalakulása.
1948 Orvosi rendelő és lakás megépítése.
1950 Az első tanácsválasztás a faluban. Felekezeti iskolaépületek állami tulajdonba kerülnek. Megalakul a Rózsa Ferenc és az Új Világ tsz. Az utóbbi neve Rákóczi Ferencre változott.
1952 Földcserék a szomszédos községekkel. Kultúrház építése.
1952. február Kényszerű szövetkezetesítés a faluban. A Béke tsz megalakulása.
1953 A Rózsa Ferenc tsz kivételével a másik két tsz feloszlik.
1963-1994 Cserépváralja Tard tagiskolája.
1954 Mozi kialakítása a kultúrházban.
1955-1956 Az iskola bővítése 2 tanteremmel és szolgálati lakással (Béke u. 48.)
1957 A helyi KISZ szervezet megalakulása. A Rózsa Ferenc tsz feloszlik.
1958-1960 A község villamosítása.
1959 A községi könyvtár felállítása.
1961. január Béke néven új tsz alakul.
1965 A mai postaépület átadása.
1967 A Béke téri (1912-ben épült) iskola épületéhez további 3 tanterem építése.
1970-es évektől Tardi-patak medrének kiépítése. Pávakör működése.
1973 Óvoda működésének kezdete.
1974 A templomkert parkosítása.
1978. január 1. A Béke és a szentistváni VII. Pártkongresszus Mg. Tsz. egyesülése.
1981 Vezetékes ivóvíz-csatorna átadása.
1982 A Tájház felavatása.
1983 Házasságkötő terem kialakítása.
1984 A ravatalozó megépítése.
1985 ABC kisáruház és sportöltöző átadása. Ravatalozó építése.
1986 Új óvoda kialakítása
1987 Tanácsi bérlakás építése.
1990. Az első szabad önkormányzati választás. Tanácsi bérlakás építése. Gyógyszertár kialakítása.
1990-es évek vége Az utak aszfaltozása.
1992 A Béke, a Rózsa Ferenc és a Rákóczi út leaszfaltozva. Az iskola emeleti részének és a tornateremnek (faluház) az átadása.
1993 Gázberuházás a községben. Telefonhálózat kiépítése.
1998 Szabó Zoltán szobrának felavatása a Tájház udvarán.
1997. január 25. A vértanúk emlékművének felavatása.
2000 A temető területén tereprendezési munkák végzése. Az általános iskola felvette Szabó Zoltán nevét.
2001 Telephy György emléktáblájának felavatása.
2002 Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A Tard Bogács közötti út átadása. A község monográfiájának megjelenése.
|
|