 |
 |
XIX. Függelék
Horinek Ferenc iskolamester verse Zahonovits György plébános neve napjára 1821-ből[1]
Tard helység oskolájának kisded nyája víg nótára fakadgat a Zahonovits György tisztelendő plébános úrnak neve napján.|
Most rebegő nyelvünk hangja Borít Téged szívünk lángja Fogadj futkosó csoportot Mert neved szívünk bezárja. Nézd szapora lépésünket Sejdétheted örömünket Értsd őszinte orcáinkrúl Hivséges intézetünket. Melly örömet Te magadnak Tartád emlék oszlopodnak A körül íme szüzecskék Mosolyogva tapsikolnak. Szép virágokat lapjára Szórjuk mi annak jobbjára Illatozó füstöt emel Egekig GYÖRGYnek oltára. Kis hangunk hát egyveledjen Kék boltozaton túl mennyen Buzgólkodjon a Szűz Sereg Szentséges Parnassus hegyen. Nyájad körül unhatatlan Mert Te vagy fáradhatatlan Pásztor, a legeltetésed Virrasztó és fogyhatatlan. Néked hát élet folyása (Hogy vidítson a forrása Minket) hódúljon , s ne jöjjön Életednek fel osztása. Kiált mindnyájunknak szíve Urunk papja vagy és míve Mivel Néked kíván lenni Mindegyikünk fogytig híve. Élj Dicső! Élj jó idéze És a barostyán födözze Virágzó érdemeidet, S homlokodat megjegyezze. |
1. FLE. AN. 1616/1824.
|
|