Fontos dokumentumok:

Felhívás szakmai konferenciára

Az aratással összefüggő alapvető tűzvédelmi szempontok

 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó rendelkezései

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatáblatüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, tíz nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng meggyújthat.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az irányított égetés keretében végezhető, azonban az égetés megkezdése előtt legalább 10 nappal a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni. Az engedély kérése során meg kell adni:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát – legfeljebb 10 hektár,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott

eszközök felsorolását.

A tűzvédelmi hatóság az engedélyt 5 napon belül elbírálja.

Az égetés során az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 10 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területnagyságától függetlenül a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az irányított égetés engedélyezése. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

A Megyei Védelmi Bizottság tájékoztatása szerint az országos tisztifőorvos 2015. június 11-én 12 órától 2015. június 15-én 24 óráig 2. fokú hőségriasztást rendelt el. Az alábbiak hasznos információkat tartalmaznak a témát illetően!

A hőség próbára teszi szervezetünket!

Jó tanácsok a lakosság számára.

Elöljáróban, a hőségriasztás három fokozatban határozható meg, melyeknek megfelelően az országos tisztifőorvos riasztást ad ki.

Az első fokozatot akkor adja ki, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 °C.

A második fokozatú készültségi jelzést akkor rendelik el, ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri, vagy meghaladja a napi 25 °C, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 °C.

A harmadik fokozatot, a riadójelzést akkor adják ki, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 °C.

Hasznos tanácsok hőség idejére

Amennyiben megteheti, kerüljük a meleget!

Hűtse lakását! Kísérje figyelemmel a szoba hőmérsékletének változását!

Napközben tartsa az nyílászárókat csukva, használjon függönyt vagy egyéb sötétítőt, árnyékoló eszközt.

Lehetőleg éjszaka szellőztessen. Csak a szükséges mértékben használjon elektromos készülékeket, melyek hőt termelnek (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezése, ennek működtetése idején tartsa csukva az ajtót és az ablakot.

Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 °C közötti, az ideális belső hőmérséklet 28 °C körüli, nem javasolt a túlzott légkondicionálás.

A ventillátort csak rövid ideig szabad használni, mivel kiszárítja a szervezetet.

Fontos a fokozott és folyamatos folyadékpótlás.

Ha a fent említettek nem valósíthatók meg, lehetőség szerint töltsön el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen.

Kerülje a megterhelő fizikai munkát, tartózkodjék árnyékban a legmelegebb órákban.

Már most gondoljon arra, hogyan hűtheti lakását a jövőben („hideg” festék, párologató, zöld növények).

Tartsa testhőmérsékletét alacsonyan és fogyasszon sok folyadékot, előzze meg a kiszáradást.

Ha elindul otthonról, vigyen magával 1 liter vizet!

Gyakran zuhanyozzon vagy fürödjön langyos vízben.

Használjon vizes borogatást, hűtse lábát langyos vízben.

Viseljen világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megy, viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget.

Rendszeresen fogyasszon folyadékot, ne várja meg, míg szomjas lesz! Ne fogyasszon alkoholos és magas cukortartalmú és koffein tartalmú ital!

Pótolja az izzadással elvesztett sót is! A vízivás sópótlás nélkül veszélyes lehet.

Ne feledje: az alkoholos és cukros italok vizet vonnak el a szervezetből, fokozzák a szomjúságot, a koffein vízhajtó hatású!

Ha rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadék szükségletet.

A lázas betegekre különösen oda kell figyelni. Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására!

Ellenőrizze testhőmérsékletét! Fontos tudni, ha a testhőmérséklet 38 °C fölé emelkedik, az már káros az egészségre.

39 °C felett - hőguta alakulhat ki.

40 °C felett - életveszélyes állapot.

Tárolja gyógyszereit megfelelő hőmérsékleten!

Ha a szobahőmérséklet 25 °C fölé emelkedik, célszerű a gyógyszereket hűtőben tárolni akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra.

Keresse fel orvosát, ha krónikus betegségekben szenved, vagy többféle gyógyszert szed! Ha bármi szokatlan tünetet észlel, azonnal forduljon orvoshoz!

Mennyi folyadékpótlásra van szükség?

”Fogyasszon sok folyadékot” - ez azt jelenti, hogy annyi vizet pótoljon, amennyi a vizelettel és izzadással elveszített víz mennyiség másfélszerese.

Hőség idején akkor is kell folyadékot fogyasztani, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez különösen igaz idős korban, akik kevésbé érzik a szomjúságot.

Rövidtávú intézkedések meglévő épületek esetében

Fontos a beltéri hőmérséklet mérése hőmérőkkel.

Külső árnyékolás növelése Az ablakok külső árnyékolása csökkenti a Napból származó hőfelvételt, az ablakok belső elsötétítése a Napból eredő hőterhelést csökkenti.

Elektromos ventillátor Az elektromos ventillátor csökkentheti a hőérzetet, de amikor a belső hőmérséklet 35 °C fölött van, a ventillátor nem előzi meg a hőmérséklet okozta betegségek kialakulását. Fontos megfelelő folyadékbevitel.

A hordozható párologtató készülék hűtőhatása növekszik a hőmérséklet emelkedésével és csökken a páratartalom növekedtével.

A légkondicionáló javít a helyzeten. A légkondicionálót rendszeresen karban kell tartani és tisztítani, hogy megelőzzük az egészségi kockázatokat.

Készüljön föl a hőhullámok idején az esetleges áramkimaradásokra!

haszonbérleti pályázati felhívás

Tard Község Önkormányzata

(3416 Tard, Rózsa út 1.)

Tard Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Kiíró) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 13/2011. (IX.7.) önkormányzati rendelet és a 36/2015. (V.13.) határozat alapján nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet a tulajdonában lévő alábbi földterület haszonbérletére.

Read More