Bejelentkezés

Tisztelt Lakosság!

Tájékoztatom, hogy az új szilárd hulladékgazdálkodási szolgáltató a továbbiakban lomtalanítást szervezetten nem végez.

A lomtalanítást a továbbiakban megrendelni lehet az innen letölthető megrendelőlapon a tetsző időpontban. Évi két alkalommal a lomtalanítást  a szolgáltató ingyenesen végzi.

A [ ... ]

Tovább...

Tisztelt tardi Lakosok!

Engedjék meg, hogy tájékoztassuk Önöket arról, hogy 2017. október 1-től az Ön településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat a BMH Borsod Abaúj Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el.

A megyében történő egységes szolgáltatási [ ... ]

Tovább...

Tard Község Önkormányzatánál az Önkormányzati Hivatalban

Szilárd Hulladékgyűjtő kukazsák beszerezhető.

-    zöld hulladék

-    üveg

-    műanyag

-    fémhulladék

-    italos kartondoboz

További részletek a zsákon találhatóak

Kövecses Zsolt kirendeltség.-vezető

 [ ... ]

Tovább...

"A" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Tard Község Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet alapján

ezennel kiírja a 2018. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási hallgatók számára

a 2017/2018. [ ... ]

Tovább...
XIV. Kakasfesztivál, Tard

Idén ismét várja Önöket az immár 14. alkalommal megrendezett Tardi Kakasfesztivál. Próbára akarja tenni főző tudását? Szívesen kóstolna kiváló szakácsok által kakasból készült ételeket? Vagy csak egyszerűen szeretne kellemesen tölteni egy szombatot? Bármelyik elég ok, hogy Ön is ellátogasson hozzánk

október 7-én [ ... ]

Tovább...

Az iskoláztatási támogatás igényléséhez kitöltendő kérelem letölthető az alábbi linken:

Kérelem

Tovább...

 

MEGHÍVÓ

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 65. §-ában biztosított jogkörömben eljárva ezennel meghívom Tard Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. augusztus 15.-én kedden 17.00 órai kezdettel tartandó képviselő-testületi ülésére.

Napirend:

1. [ ... ]

Tovább...

Bükkzsérc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a következő nyilvános pályázati felhívást teszi közzé:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Pályázat megnevezése: Közétkeztetés Bükkzsércen

Ajánlatkérő adatai: Bükkzsérc Község Önkormányzat 3414 Bükkzsérc, Petőfi [ ... ]

Tovább...

LAKOSSÁGI ÉS PARTNERI

FELHÍVÁS

A Településképi Arculati Kézikönyv és Rendelet rendelet

készítésének előzetes tájékoztatási szakaszához

 

Ezúton tájékoztatom a lakosságot és az érintett Partnereket, hogy Tard Község Önkormányzata a településfejlesztési koncepcióról, az [ ... ]

Tovább...

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra lakossági bejelentés érkezett, amely szerint egyes emberek a katasztrófavédelem munkatársaira hivatkozva, a gázüzemű készülékek gázcsatlakozóinak cseréjét ajánlották fel. Azoknak, akik igénybe vették a szolgáltatást, [ ... ]

Tovább...

Rózsafüzér Társulatok Főegyházmegyei Találkozója

Rózsafüzér Társulatok Főegyházmegyei Találkozóját tartották május 13-án, Egerben. Dr. Ternyák Csaba egri érsek újévi körlevelében hirdette meg a találkozót a fatimai Szűzanya jelenés kezdetének 100. évfordulójára, melyre az egyházmegye papságát és a rózsafüzér társulatok tagjait hívták meg. Egyházközségünkből autóbusszal, autókkal zarándokoltak az egri bazilikához. A helyszínre csaknem 3500 zarándok érkezett, így ez az Egri Főegyházmegye történetének egyik legnagyobb rendezvénye volt ez. A résztvevők nagy számára tekintettel az egri bazilika melletti téren kivetítőn is követni lehetett a nap programjait, emellett a Dobó téri minorita templomban, a ciszterci templomban és a barátok templomában is volt kivetítés.

A nap során Csizmadia István plébános a bazilika történetéről, Buda Péter szemináriumi rektor a fatimai jelenések történetéről és Maksó Péter diakónus pedig fatima üzenetéről beszélt. Ezt követően a Főpásztor köszöntötte a jelenlévőket. Majd tanúságtételek hangzottak el, így Kovács Kázmér főorvos a fertálymesteri imacsoportról, Simon Dávid papnövendék a Szűzanyának a személyes megtérésében és a papi hivatásának kialakulásában betöltött szerepéről, Dienes Zoltán 12 éves tanuló arról, hogy mit jelent számára a rózsafüzér, Árvai Erika hitoktató, három gyermekes édesanya a tiszafüredi, diákokból álló rózsafüzér társulatról, végül Katona István nyugalmazott egri segédpüspök a rózsafüzérhez fűződő tapasztalatairól tett tanúságot. Ezután Ternyák Csaba egri érsek ünnepi szentmisét mutatott be, melynek végén a székesegyház Szent Mihály mellékoltáránál található fatimai Mária szobor előtt a jelenlévőket és az egész egyházmegyét felajánló imádságot végzett. A délután folyamán megáldották a zarándokok rózsafüzéreit, majd közösen mondták el a képmeditációval egybekötött rózsafüzér imádságot. Egy tizedet portugálul imádkoztak elő, ezzel is emlékezve a fatimai Szűzanyára. Az érseki áldás után a hívek elvégezték a Loretói litániát, mellyel befejeződött a találkozó.

Kovács Gyuláné

Pünkösd

Legnagyobb ünnepeink mellett az év folyamán több “kisebb” ünnep sorakozik, amelyek a társadalomban kevésbé tudatosulnak, s olykor hajlamosak vagyunk mi is méltatlanul kevés figyelmet szentelni ezeknek a napoknak. Holott mindnek megvan a maga jelentősége és mindegyik fontos jelentést hordoz. Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába, amelyben kétféle értelmezése volt Pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvét és a húsvéti idő megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.”

A kérdés, amit magunknak fel kell tennünk ebben az időszakban: számunkra mit jelent pünkösd? Vajon mi komolyan vesszük-e az ünnepet, amely a Szentháromság harmadik személyét állítja a középpontba? S ha nem, mi tart vissza minket attól, hogy elmélyedjünk ünneplésében? Legnagyobb ünnepeinket készületi időszakok előzik meg. Noha pünkösd előtt nincs ilyen (bár az apostolok az első kilenced keretében készültek rá), mi magunk fel tudtunk-e készülni az ünnepre – ez egyébként is egyre inkább szükséges abban a korban, ami hanyagolja és csak üzleti szempontok alapján közelíti meg az ünnepeket, amelyben a társadalom jelentős részének ez csak egy hosszú hétvége. Lehetőségünk nyílt arra, hogy átgondoljuk válaszainkat a fenti kérdésekre. Hogy utánaolvassunk, elmélkedjünk, imádkozzunk. Hogy ne hagyjuk elveszni az alkalmat az ünneplésre, a lényegre való rátalálásra. S ahogy pünkösd ünnepe a húsvéti misztérium beteljesedése, úgy legyen számunkra is a hitünk megerősödésének, az örömhírnek, a Szentlélek jelenlétének ünnepe!

forrás: uj.katolikus.hu

450 éves a csíksomlyói pünkösdi búcsú

A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők áltat minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. A boldogságos Szűz Mária tisztelete Csíksomlyón egyidős a ferences rend jelenlétével. A szerzetesek az 1440-es években telepedtek le itt. Az első, gótikus templom titulusa: Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. A templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón, de rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária-ünnepeken is jöttek a hívek a szomszéd helységekből. Az idők folyamán ez a Mária-tisztelet gyarapodott.1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni.

1567 pünkösdszombatján is ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyón: segítséget kérni hitben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik – ennek emlékére azóta minden pünkösd szombatján elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére. Így indult a pünkösdi zarándoklat hagyománya, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép, de nem csak ők, hiszen messzi helyekről is érkeznek zarándokok a kegyhelyre. A fogadalmi búcsú 450. évfordulóját ünnepeljük idén, megismételve a régi kérést: „Tarts meg minket őseink szent hitében!”.

ferences rendobszerváns ága által alapított Mária-kegyhelytemplomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. 

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.

Aktuális

Június 10-én kerül sor Tard és Mezőnyárád egyházi képviselőtestület elnökeinek, Molnár Miklósnak és Kiss Endrének az akolitussá avatására Egerben, érseki szentmise keretében, délelőtt 10 órától a Szent Bernát templomban (Széchenyi út 17.).

Az akolitus, a lektort követő szolgálati fokozat. Avatással kapható meg, állandó jellegű és csak férfiak viselhetik. A liturgiában a diakónus segítője. Az akolitus a jegyesoktatásban és házasságkötéseknél közreműködhet, keresztelhet, temethet, igeliturgiát, szentségimádást tarthat, áldoztathat.

Szívből gratulálunk Molnár Miklósnak és Kiss Endrének, és kérjük Isten áldását szolgálatukra!

Az úrnapja (latinul Festum EucharistiaeSolemnitas Corpus Domini[katolikusfőünnep az Eucharisztiatiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időtlezáró Pünkösdvasárnapután két héttel tartják. Jellemzően körmenetkapcsolódik hozzá. Idén június 18-án lesz.

Ezúton kérjük a kedves híveket, hogy a már hagyománnyá vált úrnapi virágszőnyeg készítéséhez szükséges virág-adományokkal segítsék a szervezők és készítők munkáját.

Tard