Rózsafüzér Társulat

Április 2-án vasárnap, az újjászervezett Rózsafüzér Társulat bokoranyái tettek fogadalmat. Ezen a napon kerültek kiosztásra a szentmise után az új titkok is. Korábban a csoportokat átszervezték, a kisebbeket összevonták, és kiválasztották a vezetőket és a helyetteseket is.

Keresztút

2017. április 7-én 18:00 órától családos keresztúton vettek részt a hívek. Az alkalom különlegességét fokozta, hogy minden egyes stációhoz egy-egy család írta meg – személyes gondolattól vezérelve – az imádságokat. Ezekből az imádságokból, keresztúti énekből, bevezető- és befejező imádságból és illusztrációkból áll az a kiadvány, amely kifejezetten erre az alkalomra készült, s amely a részvevők segítségére volt a szertartás alatt, és a nagyböjti időszakban is az elmélkedésben

.

Levente atya bevezető imádsága után a templom előtti első állomástól indult a keresztút fáklyákkal kísérve. A keresztet felváltva vitték: az egyházképviselő testületi tagok, a Cursilio tagok, majd a Rózsafüzér Társulati tagok, a gyermekek, a Karitász tagok és hívek. Minden állomásnál elhangzott egy-egy család imádsága. Majd az utolsó stáció után a temetői dombtetőn felállították a keresztet, és Levente atya elmondta a befejező imádságot. Ezt követően a hívek közös ima kíséretében vonultak vissza a templomig, ahol a szertartás befejeződött.

Kórus

Április 9-én Virágvasárnap a Vox Vocis kórus először Mezőkeresztesen, majd Tardon lépett fel. Szentmise keretében a Passió, vagyis Krisztus szenvedéstörténetének virágvasárnapi változatát adták elő. A mise végén Levente atya röviden bemutatta a kórustagok által viselt egyenkendőt. Tört fehér színű, béléssel ellátott, stólához hasonló selyemkendő. Baloldalon szív fölött, jobb oldalon pedig alul, lábnál, tardi keresztszemes hímzéssel van díszítve. A szíves madárból vett madarak egy-egy V betűt fognak közre, a kórus nevére utalva ezzel. Vox Vocis jelentése: a Hang Hangja, a Kiáltó Hangja. Nyitrai Péter karnagy úr vezetésével a tagok fogadalmat tettek az oltár előtt állva, hogy legjobb tudásuk szerint, akár áldozatok árán is, alázattal fogják szolgálni énekükkel az egyházközséget. Ezt követően Levente atya megáldotta a ruhadarabot.

A kórus következő fellépése április 14-én, Nagypénteken volt. A liturgiába kapcsolódva a Passió nagypénteki változatát hallhatták a hívek.

„Szeretettel hívok és várok minden rózsafüzért imádkozó testvérünket, hogy vegyenek részt ezen az imádkozó és engesztelő együttléten. A fatimai pásztorgyermekek példájára tegyünk eleget a Szűzanya felhívásának! Saját lehetőségeink ismeretében ez a leghatékonyabb módja annak, hogy mi is tegyünk a békéért. Ahogy tavaly az irgalmasság zarándokai voltunk, úgy legyünk idén az engesztelés munkatársai.” Dr. Ternyák Csaba egri érsek

Május 13-án, a fatimai jelenések 100. évfordulóján rendezik meg az Egri Egyházmegyei Rózsafüzér Társulatok egyházmegyei találkozóját az egri bazilikában, amelyen egyházközségünk Rózsafüzér Társulati tagjai is részt vesznek. Autóbusszal utaznak Egerbe. A találkozó programja: tanúságtételek, amelyek után szentmise következik, majd a kapott rózsafüzérek megáldása, rózsafüzér ájtatosság, és zárásként a lorettói litánia.

100 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án jelent meg először a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyereknek egy Asszony, „aki ragyogóbb volt, mint a nap”. Imádságra buzdította őket, és kérte, hogy azt követően minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába („Béke völgye”). Összesen hat alkalommal jelent meg Szűz Mária a gyermekeknek, és a jelenések során gyakran szólt az engesztelés fontosságáról. „Az engesztelés elsősorban azt jelenti, hogy bocsánatot kérünk az Isten és az egymás ellen elkövetett bűneinkért, és azokért megpróbálunk valódi elégtételt nyújtani, például azzal, hogy ha valakinek kárt okoztunk, akkor megtérítjük. A Szűzanya azonban nem csak a saját bűneinkért való engesztelésre szólít fel. A fatimai látnokokat arra kérte, hogy mások bűneiért is engeszteljenek, és hozzanak áldozatot a bűnösök megtéréséért” (Dr. Ternyák Csaba egri érsek). Marto Ferenc 11, Jácinta 10 éves korában tért vissza a mennyei Atya házába, akiket időközben boldoggá avattak. Lúcia nővér 2005-ben hunyt el. 1930. október 13-án Leira püspöke „hitelt érdemlőnek” nevezte a három gyermek látomásait, engedélyezve a Fatimai Szűz Mária tiszteletét. XII. Piusz pápa 1942-ben Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel a világot. II. János Pál pápa a Fatimai Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította, hogy túlélte az 1981. május 13-án a Szent Péter téren ellene elkövetett merényletet. Marto Ferencet és Jácintát 2017. május 13-án avatja szentté Ferenc pápa.

Májusi litánia

Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban.

A "litánia" kifejezés a görög "litaneuó" - könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: az előimádkozó szándékaira a hívek válaszolnak. A loretoi litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert "loretói litánia" a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol a XVI. század közepétől minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve.

A loretói litánia részei

A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát.

Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szüzek szent Szüze.

A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja.

Az azt követő részben Máriát, mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be.

A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.

Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ királynőjeként köszöntjük. A befejező megszólítások az időközben kimondott hittételekben, pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumokat említik bizalmunk kifejezéseként.

A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya köszöntését.

Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni, amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.

Szász Róbert