Aktuális

A Tardi Tájházak és a Hagyományőrző Központ belépőjegy árai 2023. január 1. napjától

Ellátások, szolgáltatások, ingatlanok bérleti díja 2024. január 1. napjától

A konyha ajánlata
20240401_20240405	20240408_20240412	20240415_20240419	20240422_20240426

Aktuális

Rózsafüzér Társulatok Főegyházmegyei Találkozója

Rózsafüzér Társulatok Főegyházmegyei Találkozója

Rózsafüzér Társulatok Főegyházmegyei Találkozóját tartották május 13-án, Egerben. Dr. Ternyák Csaba egri érsek újévi körlevelében hirdette meg a találkozót a fatimai Szűzanya jelenés kezdetének 100. évfordulójára, melyre az egyházmegye papságát és a rózsafüzér társulatok tagjait hívták meg. Egyházközségünkből autóbusszal, autókkal zarándokoltak az egri bazilikához. A helyszínre csaknem 3500 zarándok érkezett, így ez az Egri Főegyházmegye történetének egyik legnagyobb rendezvénye volt ez. A résztvevők nagy számára tekintettel az egri bazilika melletti téren kivetítőn is követni lehetett a nap programjait, emellett a Dobó téri minorita templomban, a ciszterci templomban és a barátok templomában is volt kivetítés.

A nap során Csizmadia István plébános a bazilika történetéről, Buda Péter szemináriumi rektor a fatimai jelenések történetéről és Maksó Péter diakónus pedig fatima üzenetéről beszélt. Ezt követően a Főpásztor köszöntötte a jelenlévőket. Majd tanúságtételek hangzottak el, így Kovács Kázmér főorvos a fertálymesteri imacsoportról, Simon Dávid papnövendék a Szűzanyának a személyes megtérésében és a papi hivatásának kialakulásában betöltött szerepéről, Dienes Zoltán 12 éves tanuló arról, hogy mit jelent számára a rózsafüzér, Árvai Erika hitoktató, három gyermekes édesanya a tiszafüredi, diákokból álló rózsafüzér társulatról, végül Katona István nyugalmazott egri segédpüspök a rózsafüzérhez fűződő tapasztalatairól tett tanúságot. Ezután Ternyák Csaba egri érsek ünnepi szentmisét mutatott be, melynek végén a székesegyház Szent Mihály mellékoltáránál található fatimai Mária szobor előtt a jelenlévőket és az egész egyházmegyét felajánló imádságot végzett. A délután folyamán megáldották a zarándokok rózsafüzéreit, majd közösen mondták el a képmeditációval egybekötött rózsafüzér imádságot. Egy tizedet portugálul imádkoztak elő, ezzel is emlékezve a fatimai Szűzanyára. Az érseki áldás után a hívek elvégezték a Loretói litániát, mellyel befejeződött a találkozó.

Kovács Gyuláné

Pünkösd

Legnagyobb ünnepeink mellett az év folyamán több “kisebb” ünnep sorakozik, amelyek a társadalomban kevésbé tudatosulnak, s olykor hajlamosak vagyunk mi is méltatlanul kevés figyelmet szentelni ezeknek a napoknak. Holott mindnek megvan a maga jelentősége és mindegyik fontos jelentést hordoz. Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába, amelyben kétféle értelmezése volt Pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvét és a húsvéti idő megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.”

A kérdés, amit magunknak fel kell tennünk ebben az időszakban: számunkra mit jelent pünkösd? Vajon mi komolyan vesszük-e az ünnepet, amely a Szentháromság harmadik személyét állítja a középpontba? S ha nem, mi tart vissza minket attól, hogy elmélyedjünk ünneplésében? Legnagyobb ünnepeinket készületi időszakok előzik meg. Noha pünkösd előtt nincs ilyen (bár az apostolok az első kilenced keretében készültek rá), mi magunk fel tudtunk-e készülni az ünnepre – ez egyébként is egyre inkább szükséges abban a korban, ami hanyagolja és csak üzleti szempontok alapján közelíti meg az ünnepeket, amelyben a társadalom jelentős részének ez csak egy hosszú hétvége. Lehetőségünk nyílt arra, hogy átgondoljuk válaszainkat a fenti kérdésekre. Hogy utánaolvassunk, elmélkedjünk, imádkozzunk. Hogy ne hagyjuk elveszni az alkalmat az ünneplésre, a lényegre való rátalálásra. S ahogy pünkösd ünnepe a húsvéti misztérium beteljesedése, úgy legyen számunkra is a hitünk megerősödésének, az örömhírnek, a Szentlélek jelenlétének ünnepe!

forrás: uj.katolikus.hu

450 éves a csíksomlyói pünkösdi búcsú

A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők áltat minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. A boldogságos Szűz Mária tisztelete Csíksomlyón egyidős a ferences rend jelenlétével. A szerzetesek az 1440-es években telepedtek le itt. Az első, gótikus templom titulusa: Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. A templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón, de rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária-ünnepeken is jöttek a hívek a szomszéd helységekből. Az idők folyamán ez a Mária-tisztelet gyarapodott.1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni.

1567 pünkösdszombatján is ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyón: segítséget kérni hitben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik – ennek emlékére azóta minden pünkösd szombatján elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére. Így indult a pünkösdi zarándoklat hagyománya, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép, de nem csak ők, hiszen messzi helyekről is érkeznek zarándokok a kegyhelyre. A fogadalmi búcsú 450. évfordulóját ünnepeljük idén, megismételve a régi kérést: „Tarts meg minket őseink szent hitében!”.

A ferences rendobszerváns ága által alapított Mária-kegyhelytemplomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti.

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.

Aktuális

Június 10-én kerül sor Tard és Mezőnyárád egyházi képviselőtestület elnökeinek, Molnár Miklósnak és Kiss Endrének az akolitussá avatására Egerben, érseki szentmise keretében, délelőtt 10 órától a Szent Bernát templomban (Széchenyi út 17.).

Az akolitus, a lektort követő szolgálati fokozat. Avatással kapható meg, állandó jellegű és csak férfiak viselhetik. A liturgiában a diakónus segítője. Az akolitus a jegyesoktatásban és házasságkötéseknél közreműködhet, keresztelhet, temethet, igeliturgiát, szentségimádást tarthat, áldoztathat.

Szívből gratulálunk Molnár Miklósnak és Kiss Endrének, és kérjük Isten áldását szolgálatukra!

Az úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini^[) katolikusfőünnep az Eucharisztiatiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időtlezáró Pünkösdvasárnapután két héttel tartják. Jellemzően körmenetkapcsolódik hozzá. Idén június 18-án lesz.

Ezúton kérjük a kedves híveket, hogy a már hagyománnyá vált úrnapi virágszőnyeg készítéséhez szükséges virág-adományokkal segítsék a szervezők és készítők munkáját.

Egyházközségi Hírek 2017 tavasz

Rózsafüzér Társulat

Április 2-án vasárnap, az újjászervezett Rózsafüzér Társulat bokoranyái tettek fogadalmat. Ezen a napon kerültek kiosztásra a szentmise után az új titkok is. Korábban a csoportokat átszervezték, a kisebbeket összevonták, és kiválasztották a vezetőket és a helyetteseket is.

Keresztút

2017. április 7-én 18:00 órától családos keresztúton vettek részt a hívek. Az alkalom különlegességét fokozta, hogy minden egyes stációhoz egy-egy család írta meg – személyes gondolattól vezérelve – az imádságokat. Ezekből az imádságokból, keresztúti énekből, bevezető- és befejező imádságból és illusztrációkból áll az a kiadvány, amely kifejezetten erre az alkalomra készült, s amely a részvevők segítségére volt a szertartás alatt, és a nagyböjti időszakban is az elmélkedésben

Levente atya bevezető imádsága után a templom előtti első állomástól indult a keresztút fáklyákkal kísérve. A keresztet felváltva vitték: az egyházképviselő testületi tagok, a Cursilio tagok, majd a Rózsafüzér Társulati tagok, a gyermekek, a Karitász tagok és hívek. Minden állomásnál elhangzott egy-egy család imádsága. Majd az utolsó stáció után a temetői dombtetőn felállították a keresztet, és Levente atya elmondta a befejező imádságot. Ezt követően a hívek közös ima kíséretében vonultak vissza a templomig, ahol a szertartás befejeződött.

Kórus

Április 9-én Virágvasárnap a Vox Vocis kórus először Mezőkeresztesen, majd Tardon lépett fel. Szentmise keretében a Passió, vagyis Krisztus szenvedéstörténetének virágvasárnapi változatát adták elő. A mise végén Levente atya röviden bemutatta a kórustagok által viselt egyenkendőt. Tört fehér színű, béléssel ellátott, stólához hasonló selyemkendő. Baloldalon szív fölött, jobb oldalon pedig alul, lábnál, tardi keresztszemes hímzéssel van díszítve. A szíves madárból vett madarak egy-egy V betűt fognak közre, a kórus nevére utalva ezzel. Vox Vocis jelentése: a Hang Hangja, a Kiáltó Hangja. Nyitrai Péter karnagy úr vezetésével a tagok fogadalmat tettek az oltár előtt állva, hogy legjobb tudásuk szerint, akár áldozatok árán is, alázattal fogják szolgálni énekükkel az egyházközséget. Ezt követően Levente atya megáldotta a ruhadarabot.

A kórus következő fellépése április 14-én, Nagypénteken volt. A liturgiába kapcsolódva a Passió nagypénteki változatát hallhatták a hívek.

„Szeretettel hívok és várok minden rózsafüzért imádkozó testvérünket, hogy vegyenek részt ezen az imádkozó és engesztelő együttléten. A fatimai pásztorgyermekek példájára tegyünk eleget a Szűzanya felhívásának! Saját lehetőségeink ismeretében ez a leghatékonyabb módja annak, hogy mi is tegyünk a békéért. Ahogy tavaly az irgalmasság zarándokai voltunk, úgy legyünk idén az engesztelés munkatársai.” Dr. Ternyák Csaba egri érsek

Május 13-án, a fatimai jelenések 100. évfordulóján rendezik meg az Egri Egyházmegyei Rózsafüzér Társulatok egyházmegyei találkozóját az egri bazilikában, amelyen egyházközségünk Rózsafüzér Társulati tagjai is részt vesznek. Autóbusszal utaznak Egerbe. A találkozó programja: tanúságtételek, amelyek után szentmise következik, majd a kapott rózsafüzérek megáldása, rózsafüzér ájtatosság, és zárásként a lorettói litánia.

100 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án jelent meg először a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyereknek egy Asszony, „aki ragyogóbb volt, mint a nap”. Imádságra buzdította őket, és kérte, hogy azt követően minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába („Béke völgye”). Összesen hat alkalommal jelent meg Szűz Mária a gyermekeknek, és a jelenések során gyakran szólt az engesztelés fontosságáról. „Az engesztelés elsősorban azt jelenti, hogy bocsánatot kérünk az Isten és az egymás ellen elkövetett bűneinkért, és azokért megpróbálunk valódi elégtételt nyújtani, például azzal, hogy ha valakinek kárt okoztunk, akkor megtérítjük. A Szűzanya azonban nem csak a saját bűneinkért való engesztelésre szólít fel. A fatimai látnokokat arra kérte, hogy mások bűneiért is engeszteljenek, és hozzanak áldozatot a bűnösök megtéréséért” (Dr. Ternyák Csaba egri érsek). Marto Ferenc 11, Jácinta 10 éves korában tért vissza a mennyei Atya házába, akiket időközben boldoggá avattak. Lúcia nővér 2005-ben hunyt el. 1930. október 13-án Leira püspöke „hitelt érdemlőnek” nevezte a három gyermek látomásait, engedélyezve a Fatimai Szűz Mária tiszteletét. XII. Piusz pápa 1942-ben Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel a világot. II. János Pál pápa a Fatimai Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította, hogy túlélte az 1981. május 13-án a Szent Péter téren ellene elkövetett merényletet. Marto Ferencet és Jácintát 2017. május 13-án avatja szentté Ferenc pápa.

Májusi litánia

Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban.

A "litánia" kifejezés a görög "litaneuó" - könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: az előimádkozó szándékaira a hívek válaszolnak. A loretoi litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert "loretói litánia" a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol a XVI. század közepétől minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve.

A loretói litánia részei

A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát.

Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szüzek szent Szüze.

A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja.

Az azt követő részben Máriát, mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be.

A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.

Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ királynőjeként köszöntjük. A befejező megszólítások az időközben kimondott hittételekben, pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumokat említik bizalmunk kifejezéseként.

A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya köszöntését.

Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni, amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.

Szász Róbert

A tardi egyházközség énekkara

„Szeretettel üdvözlöm a Tardi Hírek és a honlap olvasóit, Nyitrai Péter egyházkarnagy vagyok Mezőkövesdről.

2016 tavaszán a templom orgonájának felújítása kapcsán találkoztam először az egyházközség képviselőivel és Dr. Linczenbold Levente plébános atyával. A munkálatok ideje alatt – úgy érzem – jó kapcsolat szövődött közöttünk.

Murányi Zoltán kántor úrral több, mint 20 éve ismerjük egymást, vele szintén baráti kapcsolatot ápolunk.

Mindez oda vezetett, hogy tavaly nyáron a plébános úr és az egyházközségi képviselőtestület elnöke fölkértek az énekkar szakmai vezetésére. Én a teendőim sokasága miatt először nem akartam elvállalni. Aztán a közel fél év alatt láttam, hogy ez az egyházközség hogyan él, cselekszik.

Az orgonaépítő pályafutásom során nagyon sok vallási közösséggel volt dolgom Angliától Kárpátaljáig. Voltak nagyon lelkes – életképes egyházközségek, és haldoklók. Higgyék el, sokszor elég a templomba belépni, és annak állapota sokat elárul. Tardon is láthattuk milyen lelkesedéssel szervezik és élik meg ünnepeiket. Az ezüstmise készületei, a templomban elhelyezett, és az Úrnapi virágköltemények, a templom és a plébánia állapota, és sorolhatnám, mind azt jelzik, hogy az egyházközség képes összefogni, áldozatot hozni egyházáért, falujáért. Ez mindenképp példaértékű, amit úgy gondolom megbecsülni és támogatni kell.

Mindezek arra ösztönöztek, hogy végül elvállaltam a feladatot. A párom is besegít, ha csak tud, jön a próbákra, erősíti azt a szólamot, amelyiket szükséges.

Az egész közösség nagy öröme és teljesítménye ez: közel 20 fő tagsággal 2017 januárjában megalakult a tardi egyházközség énekkara: „Vox Vocis” névvel.

A névadó a plébános atya volt. A latin nyelvből vett „vox” szó elsősorban hangot, de szót is jelent. Ezért többféleképpen lehet fordítani: a hang hangja, a szó hangja, a hang szava, a szó szava. Egyházi énekkar lévén a szó alatt Isten szavát, evangéliumot értjük.

A két szóból álló név remekül érzékelteti az énekkar célját és profilját: a musica sacra, vagyis a szent zene művelése, a liturgiában való tevékeny részvétel az elsődleges cél. Persze az intenzív közös munka közben összetartó közösség is kovácsolódik, remélhetően tovább erősítve az egyházközséget.

Az egyházi zene, mint önálló műfaj tartalmában és stílusában eltér az összes többitől. Igényes, művészi, az előadóktól magas felkészültséget, felelősségteljes hozzáállást követelő. Nem könnyű itt megfelelni, nagyon sokat kell tanulni, erőfeszítéseket, áldozatot hozni a tagoknak. A próbákon intenzív munka folyik, ez a tevékenység folyamatos tanulást jelent. A szorgalom meghozza gyümölcsét; gyorsan haladnak, folyamatosan fejlődnek.

Az idén először Virágvasárnap és Nagypénteken szerepelnek a templomban: a Passióban a nép szerepének háromszólamú feldolgozását adják elő.

Ezúton is kérem a tardi híveket, jöjjenek el a templomba és – a liturgián – túlmenően fogadják szeretettel a „Vox Vocis” előadását, sokat dolgoztak érte.

Tagságunk még nem teljes, várjuk sorainkba azokat, akik értelmes és szorgalmas közösségben szívesen énekelnének az Isten dicsőségére és egymás örömére.”

Lelkigyakorlati napok 2017. március 20-21.

Egyházközségünkben 2017. március 20-21-én lelkigyakorlati napokat tartottak. Az első napon Bakos Rafael a Sarutlan Kármelita Rendtartomány főnöke, a második napon Szabó József Béla teológiai tanár és Egri Főegyházmegyei zenei igazgató előadásán vehettek részt a hívek.

„Krisztus azt kéri tőlünk, hogy adjuk oda neki magunkat, és cserébe fogadjuk az ő isteni életét már itt a Földön magunkba. Engedjük meg, hogy ne a mi terveink szerint alakuljon az életünk, hanem az ő Atyja akarata szerint… A Húsvétnak ez a célja, hogy az ember kilépjen a régi, önző, földhöztapadt életéből, és megnyíljon lassanként minden gyarlóságával együtt egy természetfölötti életbe. Amit nem ő szerez meg magának, hanem ő csak elfogadja az Isten ajándékát.” Bakos Rafael OCD atya

Húsvét 2017

11kepnagyb

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét.

A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot;).

A böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja:

Emlékezzél, hogy porból lettél, és visszatérsz a porba!

2kephamvszerda

A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és az érte való áldozatvállalását. A húsvétra való készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.

Ebben az időszakban segítségünkre lehet imafüzet, például a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodája által összeállított Nagyböjti füzet. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig találhatóak elmélkedések, amik hozzásegítik az olvasót a szentidőben megélt készülethez. (Az elmélkedéseket fiatalok, egyetemisták, katekéták és papok írták, akik az adott nap szentírási szakaszaihoz fűzték gondolataikat, vagy tettek fel olyan kérdéseket, amelyek gondolkodásra és elmélkedésre hívják az olvasót.)

A füzet letölthető : nagyböjti füzet2016 , nagyböjti füzet 2017

vagy

http://www.ipcszeged.hu/index.php/letoltesek/segedanyagok/nagybojt/nagybojti-fuzet-2016/

http://www.ipcszeged.hu/index.php/nagybojti-fuzet-2017/

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola). Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja. A templomokat nem díszíti virág. A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.

Mi a Keresztút?

Jézus körülbelül másfél kilométeres úton - Pilátus palotájától a Golgotáig - hordozta a keresztet. A hagyomány szerint Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. Az első keresztények nagy tisztelettel vették körül a Golgota szikláját és Jézus sírját. A pogány Hadrianus császár viszont 135-ben - hogy nyomukat is eltörölje - pogány templomot építtet ide. (Ezzel azonban még jobban megőrizte a szent hely emlékét). A IV. században Nagy Konstantin keresztény templomot építtet a Golgotán, a "Feltámadás templomát" (Szent Sír templomát), amely magába foglalja a keresztre feszítés helyét és a feltámadás sírját. Később néhány emléktáblát állítottak a keresztút egyes állomásainál. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája a 14 stációval. (Ma szokássá válik, hogy egy 15. stációt is hozzátesznek, a feltámadásét.) Mivel sokan nem juthattak el Jeruzsálembe, az ottani keresztútra emlékezve sokfelé keresztutakat építettek (Kálvária "hegyek" jöttek létre), s a nép itt járta végig a 14 stációt Jézus szenvedésére emlékezve. Napjainkban minden katolikus templomban van "keresztút", a keresztények képtől képhez haladva lélekben a jeruzsálemi keresztutat járják végig.

A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:

Jézust halálra ítélik
Jézus vállára veszi a keresztet
Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
Jézus Anyjával találkozik a keresztúton
Cirenei Simon segíti vinni Jézusnak a keresztet
Egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát
Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt
Jézus beszél a síró asszonyokhoz
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
Jézust megfosztják ruhájától
Jézust keresztre szegezik
Jézus meghal a kereszten
Jézust leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik
Jézust eltemetik

3kepkeresztut

A keresztúti ájtatossággal fölelevenedik azoknak a fájdalmaknak emléke, amelyeket az isteni Megváltó szenvedett útközben Pilátus udvarától, ahol halálra ítélték, a Kálvária hegyéig, ahol üdvösségünkért meghalt a kereszten.

Keresztúti elmélkedések:

http://vigilia.hu/regihonlap/2002/4/iijanospalpapa.html ,

http://tiszta-szivvel.blogspot.hu/2012/05/jezus-krisztus-keresztutja.html ,

http://martinkertvaros-plebania.hu/page.php?61.15

Keresztút gyerekeknek:

http://www.hittansuli.hu/dokumentumok/tanuloknak/keresztut-gyerekeknek

Keresztút családosoknak:

http://www.rozsafuzerkiralyneja.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=738 ,

http://www.szentmonika.hu/?q=node/409

http://remetekertvaros.com/utravalo/jezus-keresztutja-a-csaladban.html

Házasok Keresztútja:

http://www.rozsafuzerkiralyneja.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132